A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető út hosszú távú fejlesztése valóban napirenden van, jelenleg a fejlesztés terveztetésének közbeszerzését végzi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – tudta meg a Magyar Idők a Főpolgármesteri Hivataltól. Információnk szerint a tervezést követően, 2018-ban várható az építkezés megkezdése, az út ütemezett fejlesztése. A BKK által 2014-ben készíttetett tanulmányterv javaslatai szerint meg kell szüntetni az út jelenlegi zárt kialakítását és a csomópontok között kétszer három sávos egybenyitott útfelület jönne létre. A terv laikusok számára is feltűnően gyenge pontja, hogy a hatsávos szakaszok között a Felsőcsatári, Csévéző és Igló utcáknál meglévő külön szintű átvezetések a maihoz hasonló állapotban, kétszer egy sávos formában maradnának meg. Az azonban mindenképpen előrelépés, hogy a Felsőcsatári úti aluljárónál, közismertebben a Sárkány Centernél az útpálya mélyítésével megszüntetnék a magassági korlátozást, nem lenne több beszorult, fennakadt emeletes busz, kamion. A tanulmányterv alapján a felújítás során az útburkolat és a meglévő híd műtárgyak felújítása is elvégzendő, beleértve ebbe a gyorsforgalmi út belső szakaszát, az Üllői út–Hangár utca közötti részt. A BKK a tanulmány készítése során megvizsgálta a gyorsforgalmi út jövőbeli hálózati szerepét, feltárta a meglévő problémákat és javaslatot tett az út ütemezett fejlesztésére. Az útszakasznak három fő funkcióval kell rendelkeznie: biztosítania kell a 4. számú főút bevezetését, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legfontosabb közlekedési kapcsolataként kell szolgálnia és a XVIII. kerületi lakóövezetekhez jó megközelítést kell nyújtania. A tervezési közbeszerzés jelenleg zajlik, amelyhez a forrást a fővárosi önkormányzat biztosítja a költségvetéséből. A fővárostól megtudtuk: az első kalkulációik szerint a fejlesztés áfa nélkül 5,8 milliárd forintba kerülne.
Magyarország legelső gyorsforgalmi útszakaszát 1940-ben kezdték építeni. A háborús időkben készült új út a béke szolgálatára készült – jelentette a hírolvasó 1943 novemberében egy híradóban, amely a kispesti vámtól a Ferihegyi repülőtérre vezető 11 kilométernyi út ünnepélyes átadásáról számolt be. A filmhíradó kiemelte: az úton csak személygépkocsik közlekedhettek, az útkereszteződéseket alul- és felüljárókkal küszöbölték ki, így akár óránként 110 kilométeres sebességet is biztosíthatott.
A gyorsforgalmi út a korabeli fővárosi infrastruktúra egyik büszkesége volt. Eleinte a Csévéző és az Igló utcáknál is aluljáró volt. Ezzel a Határ úttól keresztezésmentes kapcsolat épült ki az akkor még készülő repülőtér fogadóépületéig. Az idők során az út besorolása is változott, volt főútvonal, autóút, lakott területen kívüli főútvonal is. Ma óránként 90 kilométeres sebességgel lehet itt haladni, ami a jelenlegi szalagkorlátok közé szorított kétszer egy sávon nem túl biztonságos.
Az elmúlt évtizedekben többször kellett javításokat végezni az úton, melynek forgalmi terhelése 2010-ig folyamatosan nőtt, évek óta az eltűrhető mértéket meghaladó forgalom terheli. Ezt a hatást erősítette fel a 4. számú főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszának átadása. Ma az Üllői út helyett a 4. számú főút fővárosi szakasza a Ferihegyi repülőtérre vezető út.