Több mint kétezer bírósági dolgozó felkészítését biztosítják az új büntetőeljárási törvény július 1-jei hatályba lépésének zökkenőmentessé tételéhez, közölte Fülöp Natasa, a központi kerületi bíróság büntetőbírája az Országos Bírói Hivatal (OBH) tegnapi sajtótájékoztatóján.
– A ma kezdődő ötnapos konferencián olyan bírák tartanak előadást, akik maguk is részt vettek a kodifikációban – folytatta a bírónő, aki arra is kitért: a hivatalnak ügyviteli, technikai és személyi feltételeket is biztosítania kell majd, hiszen a kihallgatás videokonferencián keresztül is lehetséges lesz, a bírósági beadványokat online is el lehet majd küldeni, és a tárgyalás jegyzőkönyvezése is történhet kép- és hangfelvétellel. – Az OBH az új polgári és közigazgatási perrendtartásra felkészülés során már bevált munkatervezési módszert használta. A projekt tervezetében 23 bírón kívül a magyar igazságszolgáltatás valamennyi ítélkezési szintje képviselteti magát – közölte Fülöp Natasa.
– Az igazságügyi kormányzat a törvény megalkotása során célul tűzte ki, hogy egyszerűbbek, gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek az eljárások, és gyorsabban szülessenek meg a bírói döntések – kezdte Frech Ágnes, a jogszabály véleményezési munkacsoportjának elnöke.
Rugalmasabban és szélesebb körben alkalmazhatóvá tették az egyszerűsítést szolgáló lehetőségeket, a nyomozati szakaszban nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a terhelt együttműködésének és beismerésének. – A bíróságra kerülő ügyek száma várhatóan csökkenni fog, a tárgyalást megelőző szakaszban egy részük be is fejeződhet – közölte a büntetőbíró, hangsúlyozva: ilyenkor a sértett kárigénye is kielégítést nyer, minden együttműködési formának ez a feltétele. – Különösen a sokcselekményes, több tucat vádlottat felvonultató megaügyekben lesz előrelépés, hogy nem lesznek évekig tartó tárgyalássorozatok.
A tárgyalást megelőző előkészítő ülésen a felek jogkövetkezmény nélkül terjeszthetik elő a bizonyítási indítványaikat, a vádlott pedig lemondhat a tárgyaláson való jelenlétének jogáról, így a távollétében ügydöntő határozat születhet – tájékoztatott a szakjogász. Frech Ágnes aláhúzta a sértetti érdek képviselete megjelenítésének fontosságát: a támogatásra szorulók számára többletgaranciákat kell biztosítani az eljárási jogaik gyakorolásához. – A törvény bevezette a különleges bánásmód fogalmát, ami a hatóságokat kötelezi arra, hogy felismerjék, ki a segítségre szoruló sértett vagy tanú – fogalmazott.
A védelmi eszközök közül a különösen védett tanú intézményét, a szembesítések mellőzését említette, valamint azt, hogy a nyomozás során felvett vallomások felhasználhatók a bírósági eljárás során.
Elek Balázs, a Debreceni Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője elmondta: a hivatásrendek közti bizalom erősödését segítheti, hogy a kodifikációban valamennyi rend részt vett. Az új törvény összhangba hozza az eljárás különböző szakaszait, illetve biztosítja, hogy ne legyen túlsúly a különböző szakaszokban. Hangsúlyozta: a jelenlegi eljárási törvény hatékonysága – az ügyek 66-70 százaléka első fokon jogerőre emelkedik – növekedni fog.