Az Országgyűlés döntése után, 2015. szeptember 15-én lépett hatályba a jogi határzár, vagyis azok a jogszabály-módosítások, amelyek alapján bűncselekménynek minősül többek között a határkerítés tiltott átlépése, megrongálása, valamint építési munkálatainak akadályozása.
Így az említett törvényszegések szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendők. A jogalkotást az is szükségessé tette, hogy a törvényi rendelkezés hatályba lépése előtti napon még csaknem tízezer illegális bevándorló érkezett Magyarország területére, pedig a kerítés egy vonala már augusztus vége óta állt a magyar–szerb határszakaszon.
A migrációs nyomás 2013-tól kezdve egyre nagyobb problémát okozott: míg az említett évben kétezer, 2014-ben már 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon. A helyzet 2015-re tovább romlott, május közepéig több mint 46 ezer új kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.
Közben jelentősen megváltozott a hazánk területére érkezők állampolgársági összetétele is: az év első hónapjaiban főként Koszovóból jöttek tömegesen menedékkérők, márciustól már inkább a válságövezetekből, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeztek az illegális bevándorlók.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 elején a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás szörnyűségeit felidézve arról nyilatkozott, hogy Magyarország veszélyforrásként tekint a tömeges bevándorlásra, és a jövőben minden eszközzel igyekszik megakadályozni a gazdasági migrációt, csak a politikai menedékkérőket fogadjuk be.
Az egyre mélyülő migrációs válság hatására 2015. április végén a kormány úgy döntött, hogy széleskörű nemzeti konzultációt indít a bevándorlásról. Néhány héttel később a kabinet határozott arról is, hogy júniusban tájékoztatókampány indul az emberek megkérdezésével párhuzamosan. Orbán Viktor miniszterelnök 2015. június 12-én jelentette be: a teljes fizikai határzár lehetőségét is megfontolják.
A tarthatatlan helyzetre válaszul – ekkor már napi 1500-2000 illegális bevándorló jött át Szerbia felől – a kormány 2015. június 17-én úgy döntött, hogy – hasonlóan a görög–török, a bolgár–török, valamint a lett–orosz határon követett gyakorlathoz – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, és a migránsokat a legális belépési pontok felé terelik.
A kabinet aznap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométer hosszú magyar–szerb határ lezárását egy négy méter magas ideiglenes kerítés létesítésével.
A munkálatokat megelőzően az Országgyűlés elfogadott egy arról rendelkező törvénymódosítást, hogy a Magyarország határvonalától számított tízméteres sáv igénybe vehető az államhatár védelmét biztosító létesítmények építésére és üzemeltetésére. A jogszabály szerint az ott található ingatlanokon az államot közérdekű használati jog illeti meg, a tulajdonos megfelelő kártalanítása mellett.
Az építési munkálatok 2015. július 13-án kezdődtek, befejezésük eredeti határideje az év november 30-a volt. Ám Orbán Viktor 2015. július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette: a határzár még azon a nyáron, augusztus 31-ig megépül. A kivitelezés felgyorsítása érdekében a 3800 katonából álló csapatot közmunkásokkal egészítették ki.
Kovács Zoltán kormányszóvivő július 29-én bejelentette, hogy 22,2 milliárd forintot fordítanak a határzár körüli munkálatokra. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták, a balkáni állam felől már csak a hivatalos határátkelőhelyeken lehetett belépni hazánkba. A műszaki zárral párhuzamosan továbbépült az ideiglenes biztonsági határzár, egy további, három méter magas drótkerítés.
A jogi határzár életbelépését követően, szeptember 16-án 300-400 főből álló agresszív migránscsoportok gyülekeztek az egyik röszkei határátkelő szerb oldalán, ultimátumot adva a magyar rendőröknek, hogy vagy beengedik őket, vagy áttörik a kaput. Ezt követően néhány hangadó vezetésével köveket, betondarabokat dobálva megtámadták a határátkelőt védő egységeket és áttörték a határt lezáró kaput. A rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a rend helyreállítására.
Az egyik szervező egy Ahmed H. nevű, 39 éves szír állampolgár volt, akit néhány napon belül elfogtak a terrorelhárítás kommandósai. Az arab férfinál hét különböző, érvényes schengeni vízummal ellátott útlevelet találtak, és kiderült róla: tagja volt a Tablighi Jamaat iszlám fundamentalista szervezetnek, amelyet a terrorszervezetek fedőszervként arra használnak, hogy radikális személyeket juttassanak be egyes célországokba.
A magyar–szerb zöldhatár lezárását követően a migránsáradat a magyar–horvát határ felé fordult. Emiatt Orbán Viktor szeptember 18-án közölte, hogy a magyar–horvát határon is műszaki határzár épül, 41 kilométer hosszan. A munkát még aznap elkezdték, a határzár kevesebb mint egy hónap alatt készült el, a kormány összesen 12 milliárd forintot különített el a rendkívüli beruházásra.
A két déli szomszédunkkal közös zöldhatár lezárásával sikerült feltartóztatni a migránsáradatot: míg 2015 októberében csaknem százezer illegális bevándorlót fogtak el hazánk területén, novemberben már csak 315-öt. A 2015-ös év folyamán több mint 400 ezer határsértő migráns érkezett Magyarországra, tavaly már csak kevesebb mint 30 ezer.
A kerítés második védvonalának idén tavasszal befejeződő kiépítése, valamint az elektronikus jelzőrendszer beállítása eredményeképpen manapság legfeljebb egy-két tucat migráns próbálkozik naponta az átjutással.