Továbbra is szükség van a két éve a magyar határ védelmében meghozott intézkedésekre, mert csak ezeknek köszönhető, hogy radikálisan lecsökkent a hazánkba illegálisan belépők száma – jelentette ki tegnap Kovács Zoltán Röszkén. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette azt, ami a kötelessége. Kovács Zoltán emlékeztetett: a jogi határzár életbelépésének másnapján több száz migráns támadt a határt védő rendőrökre, ez volt az egyetlen alkalom, amikor a hatóságoknak erőszakot kellett alkalmazniuk.
Bakondi György arról beszélt: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta: a tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2017-re 1184-re csökkent. Ezzel együtt a magyar–szerb határon folyamatos a migrációs nyomás, ugyanakkor már kerülő útvonalak is kialakultak.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke azt közölte: a kormány nem teheti kockára hazánk uniós tagságát azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését. Molnár szerint a kormány nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy korlátlan számú menekült befogadása lenne a következő lépés.
A politikus a sajtótájékoztatón többször is leszögezte: az MSZP nem akarja lebontani a kerítést, amíg a biztonsági helyzet ilyen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy közös fellépésre, közös uniós megoldásra van szükség, mert egyetlen nemzetállam sem tudja önállóan megoldani ezt a helyzetet. Molnár Zsolt bírálta az unió vezető politikusait is, mint mondta, sokkal többet beszélnek, mint amennyit cselekszenek.
Októberben áll bíróság elé Ahmed H.
Október 30-án kezdi el újra tárgyalni a terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. ügyét a Szegedi Törvényszék – tudta meg lapunk a bíróság sajtóosztályától. Emlékezetes: a szíriai származású, de ciprusi útlevéllel is rendelkező férfit azzal vádolják, hogy a 2015. szeptember 16-i röszkei tömegzavargás egyik irányítója volt, és ezzel terrorcselekményt követett el.
A férfi ügyében egyszer már született elsőfokú döntés, abban tíz év szabadságvesztésre ítélték. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket.