Kolozsváron hagyományos módon felvonulással kezdődött, istentisztelettel folytatódott, majd az egykori Biasini-szálló előtt tartott beszédekkel és koszorúzással fejeződött be a március 15-i ünnepi események sora (képünkön).
A rendezvényen a csendőrség Erdély-zászló miatt magyarokat bírságolt meg. Az RMDSZ március 15-ére a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. Például azt, hogy március 15. legyen hivatalos ünnep Romániában. Sorin Grindeanu román miniszterelnök a magyarokhoz intézett üzenetében arról beszélt, hogy valósággá válhatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Nagyszalontán mondott beszédet. Úgy vélte: a szabadság Romániában nem sziklaszilárd építmény, hanem gondozást igénylő kert. Hasonlóan vélekedett a Nagyváradon ünneplő Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője is. Ő azt hangsúlyozta, az erdélyi magyarok szabadságáért ma is harcolni kell.
Szerbiában is emlékezett a magyarság. Szabadkán Pásztor István, a VMSZ elnöke azt mondta: „Különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei.” Ugyanott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: „Mi egyetemes magyar nemzetben gondolkodunk, és az csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes nemzetrésze megmarad. Ha bármely nemzetrész megrokkan vagy eltűnik, akkor az egyetemes magyarság lesz pótolhatatlanul szegényebb, csonkább, és az egyetemes magyar nemzet fennmaradása kerül veszélybe.”
Kárpátalján Magyarország kijevi nagykövetsége, ungvári főkonzulátusa és beregszászi konzulátusa ünnepi fogadáson látta vendégül a kárpátaljai közélet ismert ukrán és magyar szereplőit, és kitüntetéseket is átadtak.
Szlovákiában Felvidék-szerte ünnepi műsorokkal, megemlékezésekkel, koszorúzásokkal tisztelegtek a márciusi ifjak emléke előtt. A diaszpóra magyarsága is szerte a világban ápolta a forradalom és szabadságharc emlékezetét.