A fővárosi bevételek és kiadások között a jelenlegi tervek alapján 85 milliárd forint a különbség, a hiányt részben a tavalyi maradványból finanszírozzák, részben a korábbi hitelszerződésekből hívják le. Működésre közel 200 milliárd forintot fordítana a főváros. Beruházásokra 51, felújításokra közel 22, egyéb felhalmozási célú kiadásokra 41 milliárd forintot költenének. Vannak területek, ahol kisebb összeg áll majd rendelkezésre idén, mint tavaly. Kultúrára több mint félmilliárddal, sportra 465 millióval fordít kevesebbet a főváros. Míg a kultúra esetében a csökkenés 5 százalék körüli, a sporttámogatás majd 60 százalékkal csökken. Igaz, a város vezetése némileg magán is spórol: a Főpolgármesteri Hivatal kerete 311 millió forinttal, a bizottságok, tanácsnokok működési kerete hétmillió forinttal csökken.
A javaslatból kiderül, hogy a főváros szerint a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása továbbra is megoldatlan, s a működési hiány fővárosi hatáskörben, saját forrásból nem pótolható. Megjegyzik: a pénzügyi lyuk a főváros és a BKV adósságának állami átvállalása ellenére is megmaradt, főleg az elavult járművek cseréje miatt. Az előterjesztésben megjelenik az agglomerációs közlekedés folyamatban lévő leválasztásának a pénzügyi hatása is: „az állami politikai nyilatkozatok alapján a helyközi közlekedés költségeinek bevételekkel csökkentett részét az állam fogja finanszírozni, ezért mint az államtól várt bevétel, 12,4 milliárd forint szintén megjelenik a költségvetésben”. Budapest büdzséjének feszességét jellemzi, hogy az agglomerációs közlekedés átadása és az állam szerepvállalása nélkül a 2016. évi működési költségvetés nem finanszírozható.
Az előterjesztésből kiderül, hogy a működési oldalon egyedül az iparűzésiadó-bevétel nőtt számottevően. A főváros szerint a bevételek elmaradásának az az oka, hogy a településüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati cégeknek a lakossági rezsicsökkentés semlegesítésére nincs fedezetük. A társaságok többsége immár évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér. A társaságok közül lényegében csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től és a Nagybani Piac Zrt.-től várható mintegy egymilliárd forint osztalék.
A fővárosi önkormányzat szerint a fejlesztések esetében szintén forráshiány van. A dokumentum szerint Budapest három hitelt is igénybe vesz. A 3-as metró szerelvényeinek felújítására a főváros 2015-ben 60 milliárdos kölcsönszerződést kötött egy öttagú konzorciummal. Ugyancsak tavaly sikerült két új hitelkeret-szerződést kötni az Európai Beruházási Bankkal. A pénzintézettől származó hitelek a kiemelten fontos projektek, elsősorban EU-s beruházások önerejének finanszírozására szolgálnak. A két keret összesen 300 millió euró, több mint 93 milliárd forint. Az új európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forint fejlesztési forrással számolhat. A költségvetési javaslat szerint a tovább nem halogatható fejlesztések miatt szükséges lesz a Főgáz-részvények értékesítésből származó bevétel jelentős részének, közel 21 milliárd forintnak a felhasználása, és a meglévő hitelkeretekből 15 milliárd forint lehívása is.
Folytatódik a villamosreneszánsz
Idén és jövőre is fejlesztik a budapesti villamoshálózatot. A BKK január 28-i keltezésű prezentációja szerint az elkövetkezendő két évben az 1-es villamost meghosszabbítják Kelenföld vasútállomásig és a külső Bécsi úton Aranyvölgy vasúti megállóig. A fejlesztések között szerepel a pesti Duna-parton futó 2-es villamosvonal komplex rekonstrukciója is. Az anyag hangsúlyosan foglakozik a fogaskerekű vasút Normafáig és Széll Kálmán térig tartó meghosszabbításával és a vonal teljes korszerűsítésével, új járművek beszerzésével. A beruházások körében szerepel a budafoki villamosremíz újjáépítése, valamint a Száva és Hungária kocsiszín részleges átalakítása.