Emelkedik a születések és csökken a halálozások száma, nő a várható élettartam is, ennek ellenére Magyarország súlyos demográfiai válsággal küzd. Hazánk lélekszáma az elmúlt harmincöt évben csaknem egymillióval csökkent: 1981-ben még majdnem 10,8 millióan voltunk, tavaly már csak 9,8 millióan. Ez év január 1-jén az ország lakossága a 2011. évi népszámlálás adatai alapján történt továbbvezetés szerint 9 millió 799 ezer fő volt.
A természetes fogyás változó ütemű, de harminchat éve folyamatos. A legnagyobb mértéket 1999-ben regisztrálták, amikor egy év alatt közel 49 ezer fővel csökkent a népesség száma a születések és a halálozások negatív egyenlegeként.
A tendencia egyelőre töretlen, és a demográfusok előrejelzései szerint, ha semmi nem változik, a népességszám tovább apad: 2060-ra további mintegy 2 millióval, 7,9 millióra. Mégpedig úgy, hogy eközben a lakosság korösszetétele is kedvezőtlen irányba fordul, a 65 éven felüliek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak.
A születések és halálozások negatív egyenlegeként 2016-ban 33 800 fő volt a természetes fogyás, ami 16 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most elkészült éves jelentése szerint.
Az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek, ha lassan is, de már érezhetők tehát a hatásai, a most bejelentett támogatásokkal ezekre kíván ráerősíteni a kormány. A 2011-es, történelmi mélypontot jelentő mintegy 88 ezerrel szemben 2016-ban már 93 100 gyermek jött a világra, ami az elmúlt hét év legmagasabb születésszámát jelentette.
Ráadásul ez a szülőképes korú nők létszámának csökkenésével párhuzamosan ment végbe; az előző évhez viszonyítva mintegy 16 és fél ezer fővel csökkent a 15–49 éves nők száma. Ez pedig azt jelenti – mutatnak rá a szakértők –, hogy kevesebben vállalnak ugyan gyermeket, de többet.
Ezért emelkedhet a teljes termékenységi arányszám, vagyis a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Ez tavaly húszéves csúcsot döntött, de még mindig csak 1,49, ami elmarad az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-től.
Nem a migráció a megoldás
Az emberek többsége szerint a népességfogyás az ország legsúlyosabb problémáinak egyike. Az állam azzal teheti a legtöbbet, ha támogatja a gyermekvállalást, a gyermeknevelést – derült ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) felméréseiből. A Demográfia című kiadványban tavaly év végén megjelent tanulmány leszögezi: a magyar közvélemény szerint a bevándorlás nem jelent megoldást a problémára, és ez volt a vélemény már a migrációs válságot megelőzően is.