Nem alakítják át a közigazgatási bíróságokat Magyarországon – jelentette be az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Handó Tünde szavai szerint ez ugyanakkor nem érinti a perrendtartás reformját, az új eljárási kódexeket Trócsányi László igazságügyi miniszter már be is nyújtotta az Országgyűlésnek. – Az új perrendek megtanulása, értelmezése lesz a legnagyobb kihívás 2017–2018-ban. Éppen elég ezzel megküzdenie a bírói karnak, ezért megnyugvással fogadtam azt a hírt, hogy szervezeti átalakítás nem lesz – fogalmazott.
Handó Tünde a változásokkal összefüggésben felidézte: ha az eljárás súlya vagy bonyolultsága indokolttá teszi, akkor a közigazgatási ügyekben most is van lehetőség arra, hogy a bírók hármas tanácsban járjanak el. Itt egy olyanfajta változást tervez a közigazgatási perrendtartás, hogy fő szabállyá váljon a hármas tanácsok kialakítása. Ez a létszámgondok miatt jelenthet problémát, hiszen a vezetőknek már a startvonalnál három bírót kell kijelölniük. Mint arról lapunk is beszámolt, szeptemberben számos kritika érte az igazságügyi miniszter önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról szóló javaslatát.
A tervezetet az ellenzéki pártok mellett az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács is bírálta. Trócsányi László akkor lapunk kérdésére elmondta: 2014-es miniszteri meghallgatásakor jelezte, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretne. – Erre a kormány felhatalmazott, miniszteri biztost neveztem ki a munka koordinálására, tehát senkit sem érhetett váratlanul, hogy szeptember elején, csaknem kétéves munka eredményeként elkészült egy tervezet a közigazgatási bíróságok rendszerének átalakítására – közölte a miniszter. Szavai szerint az átalakítást az indokolta, hogy a magyar joganyag mintegy nyolcvan százalékát kitevő, szerteágazó közigazgatási jog miatt széles szaktudásra, szakmai műhelyekre van szükség az ítélkezés minőségének javításához. – Jelenleg minden megyében működik közigazgatási és munkaügyi bíróság, de van, ahol csak egy-két közigazgatási bíró van. A szervezeti átalakítás, a regionalizáció egyik célja, hogy koncentráljuk a szaktudást. A 7-8 regionális bíróság fölött létrejönne a közigazgatási felsőbíróság, a csúcson pedig változatlanul a Kúria maradna – mondta akkor, s reményét fejezte ki, hogy az év végére a szakmai szervezetekkel sikerül megegyezni, 2018-tól pedig megkezdheti működését ez az új rendszer.
Az igazságügyi tárca egyelőre nem reagált Handó Tünde állításaira.