Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be a nyáron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt. Kiemelt jelentőségű e tekintetben az állampolgársági törvény módosítása. Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően élhet már egymillió új magyar állampolgár a határokon túl. Csak a székelyföldi Csíkszeredában 200 ezren kérvényezték a magyar állampolgárságot. Szlovákiában ugyanakkor tiltott a kettős állampolgárság intézménye.
A „2004. december 5-i nemzetárulás” – azaz a kettős állampolgárságról tartott népszavazás – után az akkori balliberális (MSZP–SZDSZ-) kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkor ellenzéki Fidesz–KDNP erre nemet mondott, mert „nincs A meg B kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van”. – Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem, 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig 96 milliárd – mondta Semjén Zsolt. Ebbe nem számolják bele azt, hogy a nemzetpolitika már nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára –, hanem a gazdaságra is kiterjed, és ez utóbbira további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut. A kormány „össznemzeti paradigmában” gondolkodik, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a magyar kormányzat célja, hogy a Kárpát-medencére, valamint a diaszpórára ható programok további erősítésével megállítsa és megfordítsa a népességfogyást. A nemzetpolitika legfontosabb irányát a 2011-ben elfogadott Alaptörvény határozza meg, amelynek megfogalmazását a korábbi Magyarország „felelősséget érez” helyett a „felelősséget visel” formára változtatta az Országgyűlés a határon túli magyarsággal kapcsolatban.
A TÖRVÉNYES HELYZET
Ha ugyanazt a személyt egy időben legalább két állam egyaránt saját állampolgárának tekinti, kettős (vagy többes) állampolgárságról beszélünk. Kettős (vagy többes) állampolgárságot két módon, eredeti vagy származékos úton lehet szerezni. Megszerzésének egyik eredeti útja a születés. Az állampolgárság születéssel történő megszerzésekor az egyes államok vagy a vérségi vagy a területi elvet alkalmazzák. A két elv összeütközése következtében kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezhet. A magyar jog nem tiltja magyar állampolgár esetleges kettős (vagy többes) állampolgárságát, de a további állampolgárságra nincs tekintettel, azaz azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára – ha a törvény másként nem rendelkezik –, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. Egy 2011. január 1-je után induló eljárásokban alkalmazandó rendelkezés szerint kérelmére, kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyarnyelv-tudását igazolja, feltéve, hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint akinek honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. A törvény ezenfelül – itt nem részletezett – kedvezményes honosításra is lehetőséget ad.(Forrás: Magyarország.hu)
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.