Gulyás Gergely napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága több mint kétharmados többséggel fogadott el egy olyan javaslatot, amely állandó, felső korlát nélküli kötelező betelepítési rendszert hoz létre.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, szankcióval járna, ha egy tagállam ebben nem kíván részt venni, csökkentenék a tagállam strukturális alapjait. Dömötör Csaba a felszólalásra reagálva úgy fogalmazott: „Felpörgött a gépezet, szintet léptünk. Megkezdődött a betelepítési terv végrehajtása.” A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta, hogy az ellenzékre ez ügyben nem lehet számítani, mert az semmit nem hajlandó támogatni, amit a kormány képvisel, ezért az állampolgárokban bíznak, és kérik őket, vegyenek részt a nemzeti konzultációban.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője azonnali kérdésében úgy fogalmazott: a kabinet a saját embereit ültette számos pozícióba, ennek következtében és az oligarchák térnyerése miatt hatszázezer alacsony bérű ember hagyta el az országot. Bírálta az oktatás színvonalát, az egészségügyi ellátást; szerinte a politikai teljesítmény hiányát egy elképesztő hazugsággyárral próbálja ellensúlyozni a kormány.
Orbán Viktor a gazdasági eredmények felsorolása mellett hangsúlyozta: olyan országot építünk, amely kiáll a nemzet egészéért, amelyben mindenki tehet előre minden évben legalább egy lépést; olyan nemzetet, amely a saját lábán áll, és olyat, amely képes megvédeni külső határait.
Volner viszonválaszában kijelentette: „Az ország jövőjét a tantermekben döntik el azok a tanárok, akik az elmúlt évek leggyengébb teljesítményét nyújtják az önök által kidolgozott tanterveknek és az önök által vezetett oktatási rendszernek köszönhetően.”
„Ön hetet-havat összehord, fogalmam sincs, mit kérdez – reagált a kormányfő Volner szavaira, hozzátéve: – Ha már belegyalogolt páros lábbal a tanárokba, akkor hadd utasítsam ezt vissza.” Lehet, hogy az iskolákban nem minden tökéletes, és a teljesítmény ingadozó, de ez szerinte nem jogosítja fel a politikust és pártját, hogy így beszéljen a magyar pedagógusokról.
Az LMP társelnökével is szópárbajt vívott a miniszterelnök. Szél Bernadett szóvá tette, hogy a kormányfő elismerően szólt a magánegészségügyről egy logisztikai központ átadásán. Szerinte az emberek nem fizethetnek kétszer, a befizetett adók és járulékok után joggal várják, hogy időben és jó ellátást kapjanak.
Orbán Viktor azt válaszolta: már az ellenzéki párt neve is egy átverés. Most, hogy Ron Werbert leszerződtették, és nyilvánvaló valótlanságokat mond a Ház előtt, így nem lesz más a politika – mondta a kormányfő. Azt kérte, ne keltsen olyan hangulatot, mintha az orvosok és ápoló „halálgyárakban” dolgoznának, az első mindig a tisztelet hangja legyen.
Az azonnali kérdések órájában a szocialista Burány Sándor azt kérdezte a miniszterelnöktől, milyen lépéseket tesz a kormány az euró bevezetéséért.
Orbán Viktor válaszában elmondta: jelenleg nincs csatlakozási kényszer az euróövezethez, az unió előtt egyetlen komoly dokumentum sincs, ami Magyarországot egy gyors tárgyalási folyamatra kényszerítené. A kormányfő szerint a csatlakozásra majd akkor kerülhet sor, ha a magyar reálgazdaság és a jövedelmek közel kerülnek a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez.
Budai Gyula (Fidesz) azt kérdezte, vizsgálhatja-e a jegybank az Altus és a Human Operator Zrt. közötti kölcsönszerződések szabályosságát. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc cége 2016 márciusában és augusztusában két alkalommal is nagy értékű kölcsönt biztosított a diák-munkavállalókat ki nem fizető és hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba által irányított Human Operator Zrt.-nek. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke válaszképpen bejelentette: vizsgálat indul az ügyben.
Egyben jelezte, hogy pénzkölcsön üzletszerű nyújtása csak az MNB engedélyével végezhető.