– Módosítják a civil átláthatósági törvényt a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalása alapján. Miért?
– Komoly eredménynek tekintjük, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos egyetlen valódi elvi kérdésben a Velencei Bizottság igazat adott nekünk. Az előzetes vélemény indokolt célkitűzésnek tekinti, hogy a társadalmi szervezetek külföldi támogatásának területén teremtsünk átláthatóságot. A testület által megfogalmazott, jórészt technikai észrevételek a javaslat célját nem veszélyeztetik, ezért is fogadtuk el, hogy csak az 500 ezer forintot meghaladó külföldi adományozók nevét kelljen feltüntetni, a külföldről támogatott szervezetkénti minősítés az adóévet követő év végével újabb támogatás hiányában szűnjön meg, továbbá hogy a – szerintünk már az eredeti javaslatban is a fokozatosság elvének megfelelő – szankcióknak a jogsértéssel arányos alkalmazását külön is rögzítsük a törvényben. Megjegyzem, a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, véleménye jogi kötőerővel nem bír.
– A testület azt kérte a jogalkotóktól, hogy a tervezet elfogadása előtt egyeztessenek a civilekkel. Ezt megteszik?
– Megtörtént már korábban, ahogyan ezt a bizottság előzetes tervezete is elismeri, üdvözli, ugyanakkor valóban kevesli.
A tervezet benyújtása előtt ötpárti egyeztetés volt, utána pedig Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egyeztetett az emberi jogi munkacsoportban részt vevő szervezetekkel. Azonban erősen mérsékli a további egyeztetések értelmét, hogy az érintett szervezetek Soros György által támogatott része nem a javaslat technikai részleteivel, hanem az átláthatóság elvének a törvényjavaslatban rögzített érvényesítésével nem ért egyet. Paradox módon még azok sem, akik eddig is nyilvánosságra hozták a külföldi támogatóikat és támogatásaikat.
– Egy másik, uniós szinten is kritizált jogszabály a módosított felsőoktatási törvény, ezzel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárás indult. A kormány megküldte a válaszát, de nem mutatott hajlandóságot a változtatásra. Ön szerint is megállja a helyét a jogszabály ebben a formában?
– A törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően szerintem nem merülhet fel kétség. Az Európai Uniónak a felsőoktatás területén nincs olyan hatásköre, amelyet a tagállamok az uniós intézményekkel közösen gyakorolnának. Függetlenül attól, hogy jó vagy rossz döntés volt a felsőoktatási törvény módosítása, az Európai Bizottság (EB) illetéktelen a kérdésben, az ezzel kapcsolatos vita az uniós színtéren politikai. Az a bolsevik jogban volt szokás, hogy a jog a politika szolgálóleánya, most ennek a megjelenését látjuk a végtelenül erőltetett, nyilvánvalóan alaptalan bizottsági kifogásban. Ami a javaslat alkotmányosságát illeti, mivel Jobbik–MSZP–DK–LMP összefogás az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, az ügyben az AB az illetékes. Azonban az, hogy egy döntéssel valaki nem ért egyet, vagy esetleg valóban rossz döntés született, nem feltétlenül eredményez alkotmányellenességet. Ahogyan kiváló alkotmányjog professzorom, Kilényi Géza – isten nyugosztalja – megfogalmazta: „a hülyeség nem alkotmányellenes”. Az alkotmánybírák nem célszerűség vagy politikai vélemények alapján vizsgálják a törvényeket, hanem az alaptörvénnyel való összhang alapján minősítik. Így lehet egy jó célt szolgáló törvény alkotmányellenes és egy nem kifejezetten produktív törvény alkotmányos.
– Ön szerint a CEU egy jó egyetem, szükség van rá?
– Igen, éppen ezért teljesen egyetértek azzal, hogy jó lenne, ha a CEU eleget tenne a távolról sem teljesíthetetlen törvényi feltételeknek és ennek megfelelően folytatná működését. Ezzel lezárható lenne az a magyar kormánnyal szembeni hangulatkeltés, amely az ügy súlyához képest indokolatlanul csökkenti az ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét.
– Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról nyújtott be módosító javaslatot. Mi az oka az időzítésnek?
– Évek óta fennálló vita, hogy mikor lehet a mágnesszalagokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), és ezzel egyidejűleg mikor válnak kutathatóvá azok. A mostani törvénymódosítás ezt lehetővé teszi, ezzel nagy lépést téve a kommunista múlt titkosszolgálati működésének az eddiginél is teljesebb megismerhetőségének irányába. Ezt szolgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrejötte és működése is.
– Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke szerint ez a javaslat csak részletkérdésekkel foglalkozik, és továbbra sem arról van szó, hogy megteremtené az ügynöknyilvánosságot.
– Szerintem végre meg kellene mondani, hogy mindazok, akik aktanyilvánosságról beszélnek, pontosan mire gondolnak. Magyarországon a kutatói nyilvánosság lényegesen nagyobb, mint a volt kommunista országok szinte bármelyikében. Mindenki kikérheti a rá vonatkozó megfigyelési dokumentumokat. Az is tény, hogy az ÁBTL iratanyaga hiányos, hiszen a rendszerváltozás időszakában sokan célzottan vittek el, illetve semmisítettek meg iratokat, ezért sok minden nem, vagy nem pontosan rekonstruálható. Az az elképzelés, hogy az ÁBTL-ben óriási, a rendszerváltozás után harminc évvel a magyar politikát alapvetően megrengető titkokra lehet lelni, szerintem alaptalan. A másik fontos szempont, hogy a mai ügynökfogalom alkalmatlan a különbségtételre. Ügynök az, aki „hazafias alapon”, önként jelentkezett besúgónak és jelentéseivel embereket juttatott börtönbe és az is, akit megzsaroltak például azzal, hogy a hozzátartozója nem kap orvosi ellátást, gyógyszert, ha nem ír alá, de egyébként soha semmilyen jelentést nem adott, vagy semmilyen sérelmet nem okozott senkinek. Egyetértek azzal, hogy a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai is, de csak addig, amíg biztosítható, hogy a diktatúra áldozatai nem válnak a demokrácia áldozataivá.
– Lezárult az újabb nemzeti konzultáció, amit minden idők legsikeresebbikeként tartanak számon. Kitöltötte?
– Igen, az utolsó este, interneten keresztül.
– A kormány szerint ez egy innovatív eszköz, amely alkalmas a polgárok bevonására, mások szerint irányítottak a kérdések, és a konzultáció rengeteg pénzbe kerül. Az utóbbi kritikák ön szerint mennyire jogosak?
– Attól függ, hogy ezek a felvetések mihez képest próbálják megfogalmazni a saját igazságukat. A legutóbbi nemzeti konzultáció minden korábbitól érdemben eltér, mert ennek a kitöltése és visszaküldése egyértelműen a kormány melletti kiállást jelentette. Tény, hogy normálisan gondolkodó emberek számára csak egyféleképpen megválaszolható kérdések vannak a kérdőíven, ezért ez amúgy sem egy reprezentatív közvélemény-kutatás, hanem a kormánypolitikával való véleményazonosság kifejezésének eszköze a migráció és a hatósági ármegállapítás kérdésében.
– Egy közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy az emberek többséget zavarja a konzultáció. Most még egy „megköszönő” kampány is indul. Nem sok ez?
– Miután csaknem 1,7 millió ember gondolta úgy, hogy él a lehetőséggel, és közülük nagyjából 95 százalék töltötte ki papíralapon a kérdőívet – amely a vélelmezett visszaélés lehetőségét is kizárja –, az akciót nehéz lenne sikertelennek tekinteni. Az elmúlt hét évben nem emlékszem olyan kormányzati kampányra, ahol ugyanez a vád az ellenzék részéről ne hangzott volna el.
– Azt javasolják, hogy kampányidőszakon kívül ne lehessen kihelyezni plakátokat. Miért van erre szükség?
– A javaslat a kampányidőszakra korlátozna egy kampányeszközt. Ráadásul a korlátozás nemcsak a pártokra, hanem a kormányra is vonatkozna, amellyel az ellenzéki kritikákra is válaszolnánk. Mivel a módosítás kétharmados többséget igényel, csak ellenzéki hozzájárulással fogadható el.
– Lesz még egyébként nemzeti konzultáció a következő egy évben? Például Soros Györgyről?
– Nem született ilyen döntés.
– Kitől kell jobban félni, tőle vagy Brüsszeltől?
– Senkitől nem kell félni, legfeljebb az elővigyázatosság indokolt. Mi Brüsszel alatt nem az Európai Uniót értjük, hanem az uniós bürokráciát. Az uniós csatlakozásunkkal a rendszerváltozás egyik legfontosabb célkitűzése vált valóra, Magyarország számára az uniós tagság nemzeti érdek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden brüsszeli javaslatra bólogatni kellene, aki ilyen magyar kormányt szeretne, válassza a szocialistákat. Ha mi is így tettünk volna, akkor nem lenne európai határvédelem, lenne viszont felső határ nélküli betelepítés. Az eredeti kérdésre mégis az a válasz, hogy bizonyos hatásköröket az uniós csatlakozás óta az uniós intézményekkel közösen gyakorlunk, így e keretek között az EU beleszólása a tagállamok ügyeibe legitim. Soros Györgynek viszont mindenféle beavatkozása illegitim a magyar politikába, már 1990 óta. Az elmúlt hetek is igazolták, hogy a világ egyik legnagyobb befolyással rendelkező érdekcsoportjáról van szó.
– Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint ősszel tudatos provokatív kísérletek lesznek, amelyek célja, hogy politikai instabilitást keltsenek Magyarországon. Erről mit gondol?
– Már tavasszal is provokációt sorát láthattuk. Érdemes megnézni, hogy a bejelentett tüntetéseket követő vonulások és performanszok során a tüntetők számtalanszor próbálták provokálni a mindvégig rendkívül szakszerűen fellépő rendőröket. Láthatóan az volt a céljuk, hogy ha lehet, akkor valamilyen hatósági erőszaknak hazudható fellépést csikarjanak ki, amellyel azután folytatni lehet a hisztériakeltést idehaza és az ország lejáratását külföldön.
– Azt a több ezer fiatalt, aki részt vett ezeken a tüntetéseken, szintén Soros mozgatja?
– Természetesen nem, mindenkinek alkotmányos alapjoga, hogy bármilyen, általa tévesnek tartott kormánydöntés ellen a gyülekezés jogával élve tiltakozzon. Ez természetes, legfeljebb azért kell értékelni, mert a 2010 előtti szocialista kormányzás idején ez egzisztenciális és fizikai fenyegetettséget is jelentett.
– Kubatov Gábortól, a Fidesz alelnökétől is megkérdeztem, hogy szerinte mitől vonzó a fiatalok számára a Fidesz. Ő azt mondta, hogy a sikertől. Ezzel egyet tud érteni?
– A siker bizonyára vonzó a fiataloknak, de hadd legyek önkritikus: a Fidesz hiába sikeres, ma mégsem elég vonzó a fiataloknak. Ez rögtön ki is jelöli az egyik legnagyobb aktuális feladatunkat. Akik már saját egzisztenciát készülnek teremteni, dolgoznak vagy családot alapítanak, nem igazán számíthatnak más szövetségesre, mint a jelenlegi kormánykoalícióra, de az egyetemi éveiben járó korosztály általánosságban is távolságtartással figyeli a közéletet. Vonzóbbá kellene tennünk a nemzeti szuverenitás melletti kiállást, amely ma bizonyos értelemben lázadás az uralkodó elit által meghatározott európai korszellemmel szemben. A Fidesz 1990-ben formálisan pártként, gyakorlatilag ifjúsági szervezetként volt jelen a magyar politikában, és ez alapvetően 1994-ben sem változott. 1998-ban a 35 éves Orbán Viktor és a 66 éves Horn Gyula közti választás egy fiatalnak nem lehetett kérdéses, ahogyan majdnem ugyanez Medgyessy Péter és Orbán Viktor esetében is igaz volt. 2006-ban is a fiataloknál mi nyertünk – a nyugdíjasoknál vesztettünk –, 2010-ben pedig a földcsuszamlásszerű győzelem minden korosztályra kiterjedő volt. A biológia törvényszerűségeiből adódóan a Fidesz alapítógenerációja ma már 50 és 60 között van, tehát kialakult egy generációs különbség. Ezen kívül az a sokszor túlzó leegyszerűsítés, amely a politikát általánosságban is jellemzi, egy fiatal értelmiséginek nem különösebben vonzó. Ugyanakkor általános jelenség, hogy a legfiatalabb generáció távolabb tartja magát mint a politikától, mint mondjuk néhány évtizede.
– Milyen üzenettel bír például az, amikor egy fideszes politikus azt mondja: azé a világ, aki teleszüli?
– Ha megnézzük, mi zajlik a világban, különösen az afrikai kontinensen, és milyenek a demográfiai előrejelzések a század közepére, amelyek a migráció mozgatórugói és következményei, akkor tartalmilag lehetetlen nem egyetérteni azzal, amit Németh Szilárd mondott. Az már kérdéses, hogy az üzenetet ebben a formában kell-e megfogalmazni, mert így a tartalmi igazság helyére stílusvita lép.
– Mi a helyzet a hamarosan esedékes Pride-dal, a Fidesznek hogyan kell hozzáállni?
– Amíg a jogszabályok keretei között zajlik, addig megtartható, és alkotmányos védelem illeti meg, ahogyan engem a véleménynyilvánítás szabadsága: én messziről elkerülöm Budapest érintett részét a rendezvény alatt.
– Akkor idén sem lehet számítani arra, hogy fideszes politikusok részt vesznek?
– Mindenki azt tesz, ami akar, de nagyon nem értenék egyet azzal, ha fideszes politikus venne részt a Pride-on, és ezt kizártnak is tartom.
– A jövő évi választáson egyéni képviselőként indul. Mire számít, miben lesz más a mostani a kampány?
– Pokorni Zoltán polgármester megkeresett ezzel a megtisztelő felkéréssel, de a döntés a választókerületi csoporté. Általánosságban kíméletlen kampány előtt állunk, belső marakodás van a balliberális oldalon, a verseny arról is fog szólni, hogy ki tud még durvább sértéseket megfogalmazni a kormánnyal és a kormánypárti politikusokkal szemben.
– Ha győzelem esetén felkérnék, hogy vállaljon szerepet a kormányban, megtenné?
– 2014-ben is nagyon örültem, hogy maradhattam az Országgyűlésben. Amennyire ez a magyar politikában lehetséges, jól érzem magam itt.