Korszerű eszközökkel nyújtott széles körű szolgáltatásokkal várják pácienseiket akár már néhány éven belül Magyarországon is a háziorvosok, ha minden az egészségügyért felelős államtitkárság tervei szerint halad. A modern orvosi eszközök beszerzését célzó hiteleknek köszönhetően a háziorvosi rendelők felszereltsége már ma is sokkal jobb, mint öt évvel ezelőtt, a következő hónapokban pedig a tervek szerint számos olyan rendelkezés megszületik, amely érezhetően növeli majd a betegek elégedettségét, kényelmi szintjét – mondta lapunknak Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Szerinte a háziorvosi rendszer megújítására, hosszú távú működőképességének biztosítására jó alapot ad az idén júniusban csaknem négyötödös támogatottsággal elfogadott alapellátási törvény. Ezt kell most a gyakorlatba ültetni, hogy megoldást találjanak a háziorvosi rendszer legégetőbb problémáira: az alulfinanszírozottságra, az elöregedésre, az üres praxisokra és az eltérő szakmai minőségre. Az első feladatot részben sikerült teljesíteni azzal, hogy ez évtől havonta átlagosan 130 ezer forinttal nőtt a háziorvosi praxisok támogatása, aminek a fedezetére összesen 10 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Jövőre újabb tízmilliárddal nő a kassza, és míg idén a háziorvosok, 2016-ban az asszisztensek jövedelmének rendezése a cél. Ezért a plusztámogatásnak feltétele lesz, hogy főállásban és a más területen dolgozó asszisztensekéhez mérhető bérezéssel foglalkoztassák az asszisztenst.
A háziorvosok és asszisztenseik jövedelme azonban más módon is növekedhet a jövőben, és ebből a páciensek is profitálhatnak. Mégpedig úgy, hogy amilyen ellátást csak lehet, azt helyben megkapnak. A helyettes államtitkár szavai szerint ehhez egyrészt olyan ösztönzőket terveznek beépíteni a finanszírozásba, ami a háziorvos, az iskolaorvos, a védőnő és az otthonápolás minél szélesebb körű együttműködését, úgynevezett praxisközösségek létrejöttét eredményezi. Másrészt a csoportpraxisnak nevezett együttműködések kialakítását, ami az alap- és a szakellátásban dolgozók minél szorosabb szakmai együttműködését jelenti annak érdekében, hogy csak azt és akkor utalják szakrendelőbe, kórházba, akit és amikor már nem lehetséges ellátni az alapellátásban. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a második, harmadik szakvizsgával rendelkező háziorvosok– a megfelelő feltételek mellett – gyakorolhassák ezen szakmájukat is. Másrészt hogy olyan kiegészítő terápiákat – amilyen például a dietetika vagy a gyógytorna – helyben kaphasson meg a páciens.
Az asszisztensek feladat- és hatáskörét szintén jelentősen bővítenék, hogy – mint Beneda Attila fogalmazott – a jelenleginél jóval nagyobb szerepük legyen a gyógyítómunkában. Ehhez megteremtenék a feltételeit, hogy emelhessék képzettségi szintjüket, ami értelemszerűen fizetésemeléssel is járhat. Azzal pedig, hogy az egészségügyi kormányzat a mostaninál nagyobb szerepet szán az otthonápolási szolgálatoknak, a kórházi szakdolgozók legális jövedelemkiegészítését segítenék. A tervek szerint lehetőséget biztosítanának számukra, hogy akár egyfajta csoportpraxis formájában, otthonukban ápolják azokat a betegeket, akik már nem szorulnak aktív kórházi kezelésre. Az otthonápolás körében elvégezhető tevékenységek száma jócskán növelhető, ami ezáltal komoly terheket venne le a kórházakról – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
„Az elöregedés, illetve az üres praxisok problémájának megoldása hosszabb távon valósulhat meg, de az intézkedéseket megkezdtük” – mondta Beneda Attila. A tavaly először, s idén újra meghirdetett, praxisvásárlást támogató, 250 milliós keretösszegű, maximum négymillió forintos vissza nem térítendő támogatás iránt többszörös volt a „túljelentkezés”. A másik, tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok betöltésére kiírt pályázaton 500 millió forintot osztanak szét azok között, akik vállalják, hogy olyan településen dolgoznak háziorvosként, ahol ez az állás már legalább egy éve betöltetlen. Az elnyerhető letelepedési támogatás összege 6-10 millió forint. Emellett – hogy hosszabb távon is biztosítsák a háziorvosi praxisok adásvételét, ezzel az idősebbek nyugdíjba vonulását, s a fiatalok praxishoz jutását – egy, a patikahitelhez hasonló, államilag támogatott, kedvező kamatozású hitelkonstrukciót is kidolgoznak a közeljövőben – mondta a helyettes államtitkár.