2017. február 25., szombat, Géza napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/garamvolgyi-laszlo-nemzeti-uggye-kell-tenni-bunmegelozest-1415587/

Garamvölgyi László: Nemzeti üggyé kell tenni a bűnmegelőzést

Válaszok az agresszióboomra · Az alaptantervbe kerülhet a prevenció iskolai oktatása
A legnagyobb eredményünk eddig, hogy a bűnmegelőzés bekerült a köztudatba, állítja Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója. A dandártábornok arról is beszélt a Magyar Időknek: szeretnék elérni, hogy a bűnmegelőzés oktatása bekerüljön a Nemzeti alaptantervbe.

– Negyedik éve létezik a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, amelynek ön a kommunikációs igazgatója. Nem sokat tudunk a szervezetről. Bemutatná?
– A kormány 2013-ban fogadta el – élénk és eredményes társadalmi vita után – a Nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, amely tíz évre szóló, de öt, kétéves cselekvési ciklusokra lebontott program. A stratégia végrehajtását a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsra (NBT) bízta, a végrehajtásáról időről időre be kell számolnunk a kormánynak. A stratégia meghatározza azokat a főbb társadalmi beavatkozási területeket, amelyeket a bűnmegelőzés érdekében preferálni kell, így például a gyermek- és ifjúságvédelem, a települések biztonsága, a drogprevenció, az időskorúak védelme és az építészeti bűnmegelőzés tartozik ide. Lényeges hangsúlyozni, hogy a stratégia szinkronban van a többi kormánystratégiával, így például a vidékfejlesztési, az ifjúsági, a sport-, illetve a drogstratégiával. Amellett, hogy pályázati úton minden évben különféle bűnmegelőzési programokat támogattunk több száz millió forinttal – éves költségvetésünk 700 millió forint – , az NBT-nek önállóan is voltak és vannak országos programjai. Rendkívül sikeres a Police Coffe programunk, a büntetés-végrehajtással közösen folytatott jobb agyféltekés rajzolás, a börtönszínházi találkozók, illetve a reintegrációs művészetterápiás programok támogatása, a Taurin trauma című musical a drogprevencióhoz kapcsolódva, a balatonszárszói és szombathelyi közbiztonsági programok, a jövő iskolájának programja, a mesés bűnmegelőzés – vagyis az ovizsaru – program. Említhetem A sport legyen a szenvedélyed, a D. A. D. A.-t és az Ellenszert, mindhárom drogprevenciós program, illetve saját oktatásainkat és multiplikátorképzéseinket élménypedagógiában.

– Mit tart eddigi legnagyobb eredményüknek?
– Az NBT elmúlt négyéves működésének legnagyobb eredményének tartom, hogy a bűnmegelőzés fogalma nemcsak bekerült a közbeszédbe, hanem a hétköznapokban is elfogadottá vált, köszönhetően annak az organizációs tevékenységnek, amelynek részeként az NBT a bűnmegelőzés szereplői­nek munkáját összehangolta. Elsősorban két stratégiai partnerünk – a rendőrség és a polgárőrség –, de a miniszteriális szervezetek, a szociális és a jóléti intézmények, az egyházak, az alapítványok, az egyesületek és oktatási intézmények munkájának összehangolásáról van szó.

– Hol van ma a szerepe a bűnmegelőzésnek? Miért kell egyre többet beszélnünk róla?
– Axiomatikus tény, hogy a XXI. században felértékelődik a bűnmegelőzés, mert a büntetőjogi eszközök már alkalmatlanok a bűnözés kezelésére. Miért mondom ezt? A megrögzött, notórius és visszaeső bűnözőt azzal fenyegetjük, hogy elvesszük a szabadságát, a munkáját, az egzisztenciális és társadalmi kötődését, amiket ő már régen elvesztett, tehát különösebb visszatartó ereje nincs a büntetésnek. Legfeljebb egy négyzetméter gyékényt vagy hullámpapírt kockáztat.

– De ha büntetéssel nem tudjuk megfékezni a bűnözőket, mit tegyünk?
– Mielőtt erre rátérnék, meg kell vizsgálnunk, milyen világban élünk. A XXI. század egy új típusú kockázattársadalom, amelyben – döntően a globalizációs technológiák viharos fejlődése miatt –, olyan rizikófaktorok jelennek meg, amilyenek korábban sohasem. Anthony Giddens brit szociológus kitermelt kockázatú társadalomról beszél, mert szerinte ezeket a veszélyeket maga az ember idézi elő, amivel majd nem tud mit kezdeni. Nézzük csak a technológiák veszélyességét: biotechnológia, nanotechnológia, robotika, követni sem tudjuk, mi mindent állít saját szolgálatába az ember. Az indíték feltétlenül jó, vagy jóindulatú, a technológia fejlesztésével könnyebbé (szebbé, olcsóbbá, hatékonyabbá és így tovább) akarja tenni az életét, de mi van a tudományok szingularitásával? (Technológiai szingularitásnak – röviden szingularitás vagy különösség – nevezzük a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni – a szerző.) Nem ismerjük a fejlődés távlatait. Ahogy mondani szoktam, késsel lehet kenyeret szelni és ölni is. Nézzük a problémát egy példán keresztül! A nanotechnológiának köszönhetően egy kísérletben egymilliárdod nagyságú mikrocsipet építettek egy emberi kisagyba. A kísérleti alany több százezer új információt tudott visszamondani. Megnövelték az agy tárolókapacitását. De ne legyünk naivak, a nemzetközi szervezett bűnözők képviselői nyilvánvalóan ott vannak e kísérleteknél. Vagy például ismert Dolly, a klónozott bárány esete, tudjuk, hogy 20 éve mekkora szenzáció volt egy ugyanolyan sejtekből álló egyed létrehozása a klónozással. A döntéshozók szerencsére észnél voltak, és azonnal betiltották a klónozást. Erre Severino Antinori olasz szülész-nőgyógyász professzor nemzetközi vizeken folytatta a kísérletezést, ám a szemfüles média leleplezte. A technológia adott és fejlődik, de mi lesz akkor, ha elveszti a kontrollt felette az egyszerűsítés érdekében most csak jó embernek mondott ember, és a bűnözők döntenek az adott technológia felhasználásától. Az említett technológiák nagy veszélye, hogy megváltoztatja fajunkat, olyan képességekre teszünk szert mesterségesen, amelyre az evolúció során nem – különben szükségtelen is volt eddig–, s ez egy újfajta szelekciós folyamatot generál. Különben ezt a tudományt úgy is hívják, hogy feljavított ember vagy techno sapiens. Ezek a programok akkor válnak veszélyessé, ha kikerülnek az állami, a törvényességi, a médiakontroll alól.

– Én ezt a kérdést inkább etikainak érzem, mint a bűnmegelőzés kérdéskörébe tartozónak. Valamit kihagytunk a gondolatsorból?
– Még csak most jutunk el az ön által hiányolt gondolatig. A technológia fejlődésének ellenőrzéséről beszélünk helyesen aggódva, miközben az emberi agresszió folyamatosan nő. Az elméleti fizikus Stephen Hawking, korunk Einsteinje szerint az agresszióboom igen komolyan veszélyezteti fajunkat, és ő a megoldást az űr kolonizálásában látja – nagy híve a Mars-projektnek –, de elméletének nagy fogyatékossága, hogy ha még sikerülne is az ember számára lehetővé tenni az életet a vörös bolygón, akkor oda ugyanazok a földön élő agresszív emberek telepednének le.

– Ha már korunk Einsteinje sem tud megoldást adni, akkor a bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek tudnak megoldást?
– Ne szaladjunk annyira előre. Az agresszió rohamos terjedése mellett további krízis, hogy a globalizáció miatt a világban megjelenő konfliktusok új dimenziókban hatnak, megváltozott ugyanis a lokális, regionális és globális konfliktusok viszonya, azaz egy lokális problémából bármikor lehet regio­nális és globális (lásd például az Iszlám Állam), de fordítva is igaz. A XXI. század kihívásairól ezt hallani: klímakatasztrófák, gazdasági válságok, járványok, háborúk, éhínség, édesvízkészletek elapadása, energiaválság, migráció és még lehetne sorolni, ami persze mind igaz, ám, ha egyetlen kifejezéssel kellene megfogalmazni az igazi veszélyt az úgy hívják, hogy kriminalitás – ezért is értékelődik fel a bűnmegelőzés. Ugyanakkor meg kell tanulni globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni.

Forrás: Éberling András

„Nem tartozhat az emberi jogok közé, hogy élő műsorban követnek el gyilkosságot”

– Közelítünk a hétköznapokhoz. Abból, amit eddig elmondott, azt gondolhatná az ember, hogy az oktatásban keresendő a megoldás. Meg kellene tanítani az embereket a bűnmegelőzésre?
– Sajnos a prevenció nem köztudás-kincs, a szükséges ismeretek elsajátítása után lehet készség szinten alkalmazni, de az oktatást már 4 éves korban, az óvodában el kell kezdeni és minimum tíz év mire a fiatal (ekkor már 14 éves, korlátozottan jog- és cselekvőképes) tudja alkalmazni az ismereteket. Hosszú, kemény folyamat, amit központi akarattal és költségvetéssel megtámogatva kell véghezvinni, de így jó esély van arra, hogy a ma még óvodás nem lesz áldozat, de ami legalább ugyanilyen fontos, nem lesz elkövető sem. Ám nem csak a gyerekeknek kell elsajátítaniuk a bűnmegelőzés tudnivalóit. Mondok egy példát. Egy középkorú asszony fényes nappal hazafelé tartott az utcán, amikor szembe jött vele egy láthatóan tudatmódosult állapotban lévő fiatalember. Az most lényegtelen, hogy részeg, belőtte magát, megbomlott az agya, vagy mindhárom. Tudatmódosult állapotban van. Az asszony a hétköznapokban gyakorolt módon szemkontaktust létesített a fiúval, mire az azonnal nekitámadt és leütötte. Tudatmódosultan úgy reagált, mint egy vadállat: ha a szemébe nézel, támadásnak veszi és azonnal visszatámad. Az asszony nem tudta ezt. Meg tudja tanulni? Már meg is tanulta a saját kárán. Most, hogy már tudja, mi a helyes magatartás ilyen esetekben, a következő hasonló szituációban nem fog a másik szemébe nézni, hanem kikerüli. Bűnmegelőzést tanult? Igen, azt. Lehet tanulni az iskolapadban is? Ott kell tanulni. Ilyen egyszerű ez. 2019-ben korszerűsítik a Nemzeti alaptantervet. Szeretnénk elérni, hogy a bűnmegelőzés oktatása belekerüljön az alaptantervbe, ha nem is önálló tananyagként, de például az erkölcstan részeként.

– Jól gondolom, hogy a bűnmegelőzés mindannyiunk ügye, akár akarjuk, akár nem?
– Úgy bizony. Arisztotelész írta: a közjót szolgálja a bűnmegelőzés. Igen, a prevenció közügy, sőt nemzeti ügy. Nagy szerep hárul a nemzetállamokra, hiszen különösen azok az államok tudnak majd eredményesen küzdeni a kihívásokkal, ahol a társadalom ellenálló képessége, megbirkózási képessége erős lesz, ugyanis a bűnmegelőzésnek egyszerre három szinten kellene megvalósulnia; az egyén, a közösség és az ökoszisztéma szintjén. Az eredményességhez azonban meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Vegyük tudomásul, hogy a bűn egyidős az emberiséggel. Ugyanakkor a sumér kultúrában már gyakorolták a bűnmegelőzést.

– Lépjünk egy nagyot a történelemben! Az internet mennyiben gerjeszti az agressziót?
– A Discovery Channel szerint napjainkig 14 500 regisztrált háborút vívott az ember, ezekben legalább hárommilliárd ember halt meg. Ilyen statisztika mellett engedjünk utat az agresszió szabad növekedésének? Az internet gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, korlátozni diktatúrákban szokták. Marx után szabadon mondom, hogy a nép ópiuma az internet, a Neumann-galaxis: senki nem gondolhatja, hogy az emberi jogok közé kellene tartoznia az élő műsorban elkövetett gyilkosságnak vagy öngyilkosságnak, mint az már többször is előfordult a Facebook nálunk októbertől bevezetett „live” alkalmazása használatával. Százezrek bámulták például azt a 42 éves távol-keleti férfit, aki 15 percen keresztül szerepelt az élő adásban, majd fejbe lőtte magát. Az sem fogadható el semmilyen indokkal, hogy egy ötéves amerikai gyerek az apját annak pisztolyával azért lőtte le, mert a számítógépes gyilkolós játékokban a lelőtt szereplő a menet végén felébred és újra kezdhető vele a játék. Komolyan ezt akarja valaki?

Kiemelt

Rosalia időnként pislog

Az ereklyetisztelet nem kizárólag keresztény sajátság, a buddhizmusban, hinduizmusban, iszlámban egyaránt előfordul – ám megerősödése legtöbbször külső hatás következménye.

Poszt-trauma

Deutsch Tamás helyre tette a Momentumos srácokat

Hatalmas fityisz a ballib csipet csapatnak.

A Momentum esete a Népfronttal

Tagtoborzó szavazás.

Elképesztő mélységekbe süllyedt a Momentum

Az alelnök a hazugságnál is messzebb ment.

Simicska, Kálmán Olga, meg az Index

Megmosolyogtató interjú a Simicska érdekeltségébe tartozó portálon.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!