– Más volt a helyzet – mondta lapunknak Galló Istvánné arról, hogy míg 2006-ban felelőtlennek tartották a PDSZ sztrájkját, most mégis erre készülnek. A PSZ elnöke szerint ma a köznevelés területén olyan sok probléma gyülemlett fel, amelyek megoldásához rendszerszintű változtatások kellenek. A pedagógusok sztrájkbizottsága eddig négy alkalommal tartott szakmai konzultációt, de sajnos nem mozdultak az álláspontok. – Abban nyitottság van az államtitkárság részéről, hogy a sztrájkbizottság által felvetett huszonöt pontról valóban tárgyalni kell, és meg kell oldani a problémákat. A kérdés az, hogy mely irányban rendeződnek el a dolgok, ebben viszont nem biztos, hogy közelítenek az álláspontok, sőt. Ez majd a tényleges tárgyaláson fog kiderülni – mondta Gallóné.
Emlékezetes, 2006-ban a PDSZ egyebek mellett azért tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot, mert álláspontja szerint a közoktatási törvény akkori módosítása „15-20 ezer pedagógus elbocsátásához vezethet, tiltja elvégzett feladatok kifizetését”. A PDSZ kifogásolta továbbá a kéthavi munkaidőkeret bevezetését is, amelynek szabályozása akadályozza a tanórán kívüli tevékenységek elismerését. Az érdekképviselet bírálta azt is, hogy a 2007-es költségvetésben „nem emelkednek a közoktatási normatívák, azok reálértéke csökken, majd szeptembertől 5–25 százalékos csökkenés várható a legtöbb évfolyamon, ami szintén elbocsátásokat indukálhat”.
A PSZ ekkor úgy foglalt állást, hogy bár „támogatja a sztrájk céljait, azaz elégedetlen a nevelési-oktatási intézmények helyzetével, a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, viszont a munkabeszüntetést olyan felelőtlen akciónak tartja, amely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalásához vezethet”.
Felvetésünkre, hogy 15-20 ezer pedagógus lehetséges elbocsátása a PSZ számára miért nem volt ok arra, hogy csatlakozzon a PDSZ sztrájkjához, Gallóné azt mondta: tíz éve még nem volt a szakszervezet elnöke, csak „tized-századrangú országos vezetőségi tag” volt, igaz, ezzel együtt is részt vett a döntésben. – Fel kellene idéznem, hogy akkor ez a döntés az országos vezetőség részéről hogyan született, elő kellene vennem a jegyzeteimet, illetve az irattárban megnézni az előterjesztést. Megmondom őszintén, így most nem emlékszem rá – mondta Gallóné. Hangsúlyozta viszont, hogy 2008 óta a PSZ elnöke, ekkortól tud felelősséget vállalni a szakszervezet működéséért.
Gallóné arra sem tudott magyarázatot adni, hogy 2006-os közleményük alapján elmarasztalásra számíthattak-e a pedagógusok, ha sztrájkoltak. – Nem tudok rá válaszolni, írják le az újságba nyugodtan. De nem azért, mert nem akarom, hanem mert nem tudom megmondani, hogy 2006-ban az országos elnök vagy az alelnök miért így fogalmazta meg és miért így adta ki a közleményt – mondta.
A PSZ elnöke ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy a sztrájkhoz való hozzáállásuk azóta változott volna meg, mióta nem balliberális kormány van hatalmon. Emlékeztetett, hogy 2008-ban tüntettek a 13. havi bér elvétele miatt, 2009-ben pedig minden megyeszékhelyen nagygyűlést tartottak és két hét alatt 63 ezer aláírást gyűjtöttek össze tiltakozásul a költségvetés oktatásra szánt tervezete ellen, amiket a parlament akkori elnökének adtak át. Gallóné pontosan felidézte, hogy 1995. november 15-én hatalmas pedagógustüntetést tartottak, majd december 15-én egynapos, országos sztrájkot. – Sztrájkot a PSZ éppen a Horn-kormány alatt tartott. Elégedetlenség nem csak ennek a kormánynak az intézkedéseivel szemben van – hangoztatta.
Felvetésünkre, hogy miért nem gyűjtenek most is inkább aláírásokat a sztrájkra való készülődés helyett, Gallóné hangsúlyozta, hogy még nem hirdettek sztrájkot, csupán az előkészületek zajlanak. – A kormánynak és a szakszervezeteknek is az az érdekük, hogy értelmes megállapodás szülessen – mondta a PSZ elnöke.