A kétezer lelkes Badacsonyban, amely Badacsonytördemicet, a hozzá tartozó Badacsonyörs és Badacsonytomaj településrészeket jelenti, évente nyolcvanezer vendégéjszakát regisztrálnak.
A szombat hajnali brutális gyilkosság a turistákat, a helybélieket, a településen tartózkodó árusokat egyaránt megviselte. A móló környékét a 71-es út választja el a településtől, itt található egy olyan hajnalig nyitva tartó szórakozóhely, amelyet beszélgetőtársam, egy 72 éves nyugdíjas egyszerűen „Badacsony kloákájaként” említ.
Onnan indult hajnali balhéportyára az a két – már letartóztatott – férfi, aki szombatra virradóra az út túloldalán a parkolóban halálra verte a fiatalembert. A helyszínen mécsesek tucatja van az elhunyt fényképe előtt.
Valakik mindig újragyújtják a szél által eloltott kanócokat.
– Mindig voltak itt verekedések, de eddig agyon még nem ütöttek senkit. Azt el kell fogadni, hogy nem az Egri József Múzeumért jönnek ide az emberek, hanem azért, hogy lerészegedjenek – mondja a férfi. – Márpedig a részeg emberrel nem lehet mit kezdeni. Van, amelyik kedves és mosolygós, van, amelyik támad.
Itt pedig mindennap részeg disznók tömkelege végzi a kis- és nagydolgát. Ebből a tekintetben ez egy büdös Balkán – nyomatékosít az idős autószerelő. A neve közléséhez nem járul hozzá. Kuncsaft híján a sétautazást dzsipekkel végző sofőrök leülnek mellettünk a padra. Egyikük hosszasan köhécselve cigarettára gyújt.
Beszélgetőtársam harmincöt éve él itt. Azt mondja, nagyon sokat változott Badacsony, előnyére. Utálja a politikát, de dicséri Lasztovicza Jenő egykori honatyát, aki a „koszos-füstös” Tapolcából és Badacsonyból élhető települést varázsolt.
Az utcákat lekövezték, mutatósak a pavilonok, amelyekből árusítanak a vendéglátósok és a kereskedők. Aztán nagy levegőt vesz, mégse hagyja nyugodni az előző gondolat.
– Van, aki hajóval jön, ittasan felborítja a kukákat, összefesti a házakat, majd hajóra száll, és soha nem találja meg senki sem. Nincs kamerarendszer, a rendőr pedig inkább lesi a balra kikanyarodókat, mert abból van bevétel. Badacsonyban a hagyományos vendéglátók és az újabb stílus, a gasztrokultúra képviselői igyekeznek egymást tönkretenni.
Az utóbbiak vezére a Laposa fiú – mondja már rákvörös fejjel a férfi. Szerencsére egy németül beszélő csoport és néhány magyar lép hozzánk, akik a szovjet dzsipekkel szeretnének kocsikázni.
– Ötezer forint felmenni a Kisfaludy-házig, s onnét adja az út magát lefelé – tesz ajánlatot az egyik sofőr. Mind a három autó megtelik, elindul a hegyre a konvoj.
Laposa Bence fiatal, jó nevű borász. A badacsonytomaji képviselő-testület tagjaként a következőket írta ki az eset után a Facebookra: „Amire egész nyáron számítani lehetett, az most bekövetkezett, hiába próbáltam hetek óta felhívni sokak figyelmét a tarthatatlan állapotokra! Bízom benne, hogy az érintettek (rendőrség, önkormányzat, vállalkozók) magukba néznek, és nem marad következmények nélkül ez a tragédia!”
A bejegyzését több százan megosztották, ezrek véleményezték. A településen élők egy része úgy érezte, hogy a régi, szerényebb étel- és italkínálatot felvonultató szolgáltatók ellen beszélt, akik a pórnépet és a kötekedő gengsztereket is idevonzzák, ezért, mint a borásztól megtudtam, vasárnap óta többen fenyegetik, nem köszönnek neki, megjegyzéseket tesznek rá.
Kedden reggel nyolcra válságértekezletet hívott össze Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere. Tizenegyre ért véget a tanácskozás, ezt követően bezárták a városháza ajtaját. Vasárnap megemlékezést tartottak Badacsonytomajban a meggyilkolt borász emlékére. Azon több környéki polgármester részt vett, de Krisztin N. László nem tette tiszteletét.
Többen sérelmezték, hogy az esti megemlékezés idejére az önkormányzati rendezésű szüreti felvonulást nem függesztették fel, tuctuc zene nyomta el az emlékezők, családtagok mondatait.
Aki hajóval érkezik ide, az egy nagyon elhanyagolt Badacsonnyal találkozik. A móló környékén látni két boroshordót, amelyekbe fákat ültettek, ám azok törzsét másfél méter magasan elfűrészelték.
E mementó mellett egy olyan elhagyott ingatlan található, amely bármely amerikai westernfilmben jó kellék lehetne a „senki földje” jelenethez. Falán a tavalyi szüreti bál plakátja, fellépett csupa ismeretlen zenekar. Az épületben a nyilvános illemhely belépője 200 forint, a parkoló tarifája fővárosi árfekvésű. Az út túloldalán az árusok mogorvák.
Vége a nyárnak, lecsökkent a forgalmuk. És itt van ez a haláleset is. Árulnak hamis pólót, felfújható Miki egeret, unikornist, Malackát, hűtőmágnest, képeslapot, betűs karkötőt.
– Nem jellemző ez az agresszió a településre – mondja Vízkeleti Pál, aki Karcagon működtet kerámiastúdiót, és már hat éve árusítja nyaranta termékeiket Badacsonyban. Mint mondta, egyszer történt olyan, hogy egy ittas személy rádőlt az árukészletére, de az eltört korsókat ki is fizette. Szerinte a történtek miatt nem érdemes megbélyegezni a csodálatos adottságú Badacsonyt.
Eltelt újabb két óra. Továbbra is zárva az önkormányzat. Ezért két önkormányzati képviselőt, Nagy Miklóst, a Bonvino Hotel tulajdonosát, és Laposa Bence borászt kerestem fel.
Beszélgethetünk, de elzárkóznak a nyilatkozattól. A közbiztonsági kockázat csökkentéséről tartott rendkívüli ülés jegyzőkönyvének kivonatát nyomják a kezembe.
Abban a következők állnak: a testület őszinte részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak, az ügyben a testület direkt felelősséget nem érez, elismerő oklevél adományozását javasolják a biztonsági cégnek, állandó rendőri felügyeletet kérnek, felülvizsgálják a csendrendeletüket, közterületen megtiltanák az alkoholfogyasztást, kamerarendszert létesítenek.
– Van majdnem egy évünk, hogy a következő idényre megvalósítsuk mindezt. Hogy aki eddig azt gondolta, Balatonfüreden, Révfülöpön, Keszthelyen nem érdemes megállnia, kikötnie, mert ott nem tehet azt, amit akar, az már Badacsonynál se lassítson – teszi hozzá Nagy Miklós és Laposa Bence bizakodóan. Elismerik, ezeket a lépéseket korábban meg kellett volna tenni.
Megkerestem a biztonsági szolgálat vezetőjét is, mondja el tapasztalatait a közterületek általános rendjével kapcsolatban. Hétfő este a Badacsonytomajra érkező Toroczkai Lászlót és kíséretét kalauzolta. Odaléptem hozzá, de érdeklődésemre azt felelte, hogy„most nem érek rá, mert a barátaimmal vagyok”, tegnapi telefonhívásomra pedig rövid nemmel válaszolt.
Badacsonytomajon sokan sok mindent beszélnek. A kiszorítósdiról a legtöbben úgy vélik, mindegy, hogy a vendég áfonyás mangalicasteaket kér kecskesajttal, csúcsborral, vagy sajtos lángost vörösboros kólával, csak tanuljon meg viselkedni.
Egy húszmilliós jachtról kilépő ember is hőböröghet, verekedhet itt, ha az a település híre, hogy itt mindent meg lehet tenni.
Badacsonyban 2019 a biztonság éve lesz. Legalábbis az önkormányzat ígérete szerint.