2016. augusztus 31., szerda, Erika, Bella napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/forradalmi-romantika-helyett-parbeszedre-van-szukseg-451651/

Forradalmi romantika helyett párbeszédre van szükség

Palkovics László szerint a gyermek nem lehet a tüntetők játékszere
Mi mindenkivel leülünk tárgyalni, a Köznevelési Kerekasztal az erre szolgáló szakmai fórum, ahová továbbra is szívesen várjuk a szakszervezeteket és a tiltakozó mozgalom képviselőit is – mondta lapunknak adott interjújában Palkovics László. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: megvan a szándék a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára, ezenkívül egyetértés mutatkozik abban, hogy nagyobb mozgásteret kell adni a tanároknak és a tantestületeknek a tantervi szabályozásban.

– Kritikák kereszttüzében áll az oktatásügy, az egyik kulcskérdés a tananyagcsökkentés.
– Megvan a szándék a Nemzeti alaptanterv áttekintésére és felülvizsgálatára, már 2012-ben bekerült a vonatkozó jogszabályba, hogy erre ötévente sort kell keríteni. Ugyanakkor nincs sok értelme önmagában a lexikális ismeretanyag csökkentéséről beszélni, az a legfontosabb kérdés, hogy milyen készségeket, képességeket akarunk fejleszteni.

– Erre mekkora az esély?
– Van erre egy munkacsoportja a Köznevelési Kerekasztalnak, amely ezzel a témakörrel foglalkozik. Náray-Szabó Gábor akadémikus azt mondta, hogy 2017 végéig meg lehet oldani a feladatot. Egyébként a sikeres ázsiai országokban legalább annyi az ismeretanyag, mint nálunk.

– Vannak, akik megszüntetnék a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), mások vegyes fenntartást képzelnek el. Mi erről a véleménye?
– Az önkormányzatokat a kerekasztal­ülésen megkérdeztük erről, mindhárom önkormányzati szervezet azt mondta, hogy jónak tartja az állami fenntartást. Azt az igényt, hogy a jelenleginél komolyabb összeggel jelenjenek meg a működtetésben, teljesen elfogadhatónak tartom. A vegyes modellben megint az lenne, hogy a magasabb adójövedelmű helyhatóságok jobb, a gyengébbel rendelkezők pedig rosszabb infrastruktúrájú iskolákat üzemeltetnének. A kistelepülések önkormányzatainak az állami fenntartás és működtetés óta nem kell fogcsikorgatva előteremteniük a szükséges forrásokat. Úgyhogy nincs nagy vita az állami fenntartás kérdésében.

– Akkor miben van nézeteltérés?
– A kérdés, hogy miként lehet a fenntartói-működtetői viszonyt rendezni. Van egy lista arról, hogy milyen ügyek tartoznak ide. Például ha szappanról van szó, az a működtetőé, tehát a település feladata, de a kréta biztosítása a fenntartóé. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy ki cseréli ki az izzót a projektorban. Az ilyen helyzeteket kellene kezelni, és szükség lenne egy nagyon egyszerű, egyértelmű szabályozásra, amelyen már dolgozunk. Vannak köztes megoldások is, például ha az önkormányzat szerződés ellenében az állami fenntartónak odaadja azt a pénzt, amit egyébként az iskolára fordítana. Ezt megfontolandó lehetőségnek tartom.

– A kritizálók szerint részben az állami intézményfenntartás miatt szűnik meg az iskolák sokszínűsége.
– Abban egyetértünk, hogy nagyobb mozgásteret kell adni a tanároknak és a tantestületeknek a tantervi szabályozásban. Alapvetően ugyanis ez határozza meg a pedagógiai munkát, és nem az, hogy ki a fenntartó. Megjegyzem, a pedagógusok sztrájkbizottságának követelései között sem szerepel a Klik megszüntetése.

„Nem folyhat két párhuzamos platformon az egyeztetés, annak nem lenne értelme”

Forrás: MTI

„Nem folyhat két párhuzamos platformon az egyeztetés, annak nem lenne értelme”

– Ha nagyobb lesz a tanárok szabadsága, akkor mi lesz a sokat hangoztatott tanulói esélyegyenlőség kérdésével? Eddig arról volt szó, hogy mindenkinek ugyanazokkal az ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie.
– A kimeneti szabályozást is hozzá kell rendelni a tantervekhez. A pedagógusok szabadságát csak egy koherens, átlátható és a valódi teljesítményt, fejlődést és az adott szintről való továbblépéshez szükséges kompetenciákat és tudást mérő rendszerrel együtt lehet értelmezni.

– Ez komoly szemléletváltást is jelent. Kapnak ehhez segítséget a tanárok?
– A pedagógusképzés átalakítása az egyik legnehezebb feladatunk. Az elmúlt időszakban az egyetemek túl nagy hangsúlyt helyeztek az akadémiai ismeretekre, és a szükségesnél kevesebbet a pedagógiai, szakmódszertani tudásra. A főiskolák és az egyetemek között régóta zajlik a vita erről, az utóbbiak inkább a pedagógia, míg az előbbiek a tudomány oldaláról közelítik meg a kérdést.

– Merre kell akkor továbblépni?
– Az oktatásban az a művészet, hogy egy olyan világra kell felkészíteni a diá­kokat, amelyet még nem ismerünk, legfeljebb csak elképzeléseink vannak róla. Jól látható, hogy két éve még senki sem foglalkozott komolyan a menekültválsággal, most pedig az életünk egyre meghatározóbb részévé válik. Hatalmas a pedagógusok felelőssége ebben a környezetben, hiszen elsősorban rajtuk múlik, mennyire tud alkalmazkodni egy gyerek a változásokhoz. A továbbképzésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, meg kell erősíteni a tanárokat, ebben a feladatban számítunk a felsőoktatás támogatására.

– Van erre akarat és pénz is?
– Úgy látom a forrás és a szándék is megvan, nincs kétségem afelől, hogy a tantervi szabályozás, az intézményfenntartás, a minősítés, a tanfelügyelet vagy a pedagógusképzés kérdése a kollektív bölcsességre támaszkodva megoldható.

„Az iskolaigazgatónak főnöknek kell lennie az intézményben”

Forrás: Bach Máté

„Az iskolaigazgatónak főnöknek kell lennie az intézményben”

– Többször említette a kerekasztalt, azonban a tiltakozók ezt folyamatosan illegitimnek minősítik, a résztvevőket vagy egy részüket szakmaiatlansággal vádolják.
– Nem értem, miért lenne illegitim egy szakmai ügyekkel foglalkozó testület? Mi sosem mondtunk ilyet az alternatív kerekasztalról. A Köznevelési Kerekasztal transzparens módon működik, mindenki tudja, kik a résztvevők, míg a hálózatosan működő civil közoktatási platform esetében ez nem derült ki.

– Mi köze van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának vagy a Magyar Művészeti Akadémiának az oktatáshoz?
– Nem lehet megkérdőjelezni a munkaadói oldal fontosságát, hiszen a diákoknak a megszerzett tudással a munkaerőpiacon kell helytállniuk. Látnunk kell, milyen igényeik vannak, ha valóban értékes tudást szeretnénk adni a fiataloknak. A művészeti akadémia a művészeti nevelés és az alap-, valamint a középfokú művészetoktatásban nyújt szakmai segítséget mint a témában leginkább kompetens szervezet. Az egyházi fenntartók véleményére is kíváncsiak vagyunk, elvégre az iskolák 14 százaléka az ő kezelésükben van.

– A tiltakozók azt mondják, tárgyalni szeretnének a kormánnyal. Az ő véleményükre nem kíváncsiak?
– Mi többször is meghívtuk őket a Köznevelési Kerekasztalhoz, de nem fogadták el az invitálást. Értem, hogy ők külön szeretnének tárgyalni, de ezt nem lehet megtenni, hiszen azért hoztuk létre a kerekasztalt, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és aki akar, az segítsen a minőségi oktatási rendszer felépítésében. Nem zárhatjuk ki a többi szakmai szervezetet, talán azt ők sem vitatják, hogy a pedagógiatudomány szaktekintélyeit, a Nemzeti Pedagóguskart vagy éppen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) képviselőjét be kell vonni a megoldásba, de megkerülhetetlen, hogy a szülők, diákok, önkormányzatok is elmondhassák a véleményüket. A sztrájkbizottsággal tárgyalunk külön is, hiszen az érdekképviseleti ügyek nem azonosak a szakmaiakkal.

– Mi lesz a tiltakozók követeléseivel?
– Van egy sajátos forradalmi romantikája annak, hogy március 15. előtt megfogalmazunk 12 pontot. A platform követeléseivel is foglalkoznak a kerekasztal munkacsoportjai, bár azok között nincs olyan, amelyek korábban már ne merültek volna fel. Minden beérkezett igényt összevetettünk és súlyoztunk.

– A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől beérkezett javaslatokat is?
– Ők is a civil közoktatási platform 12 pontját emlegetik, nem merültek fel újabb problémák a levelükben. A diákok érdekében érdemes lenne szétválasztani a forradalmi hangulatot a szakmai követelésektől. Mi mindenkivel leülünk tárgyalni, a Köznevelési Kerekasztal az erre szolgáló szakmai fórum, ahová továbbra is szívesen várjuk a szakszervezeteket és a tiltakozó mozgalom képviselőit is. Egy ügy van, aki tenni akar az oktatásért, azt be kell csatornázni a tárgyalásokba, nem folyhat két párhuzamos platformon az egyeztetés, annak nem lenne értelme.

– Vannak már kézzelfogható eredmények?
– A miniszter úr hatáskörébe tartozó ügyekben, mint a minősítés vagy a tanfelügyelet, már megtörtént a vonatkozó rendelet módosítása, ami jelentős könnyítést jelent az eddigi szabályozáshoz képest. Azok a tanárok, akik a pedagógus I. fokozatban vannak, és kevesebb mint hét évük van a nyugdíjig, automatikusan átkerülnek a II. fokozatba. Az eddig ideiglenesen pedagógus II.-ben lévőket pedig véglegesítik minősítő eljárás nélkül. Ez összesen mintegy 30 ezer pedagógust érint. Megkezdődött a Klik átalakítása, pénzügyi ellátmányt kapnak az igazgatók, hogy a napi működés zavartalan legyen, a likviditás ugyanakkor senkit sem mentesít a közbeszerzési törvény hatálya alól.

– Azt ígérik, hogy helyreállítják az igazgatók munkáltatói és gazdálkodási jogkörét. Milyen változások várhatók?
– Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató főnök legyen az általa vezetett iskolában. Ahol ez nem így van, ott nemcsak a jogosultságok tisztázatlansága, hanem más problémák is vannak a háttérben. Ugyanakkor bízom abban, hogy az esetek többségében továbbra is az iskolaigazgató az, aki meghatározza az intézmény életét. Többnyire arról beszélünk, hogy a munkáltatói jogot adjuk vissza az iskola igazgatójának, csak nem nagyon tudjuk, hogy miről is van szó.

– Miért, mit jelent?
– Nem csak az jelenti a munkáltatói jogkört, hogy ki írja alá a munkaszerződést és a felmentést. Ehhez kell egy pénzügyi kontroll is. Az igazgató feladata a munka irányítása, és tény, hogy ez a jogosultsága most nem teljes körű. Hozzá kell tartozzon a jövedelemigazolás, a jogviszony-igazolás kiállítása, a szabadságok engedélyezése, annak meghatározása, hogy milyen tanfolyamra kell elmennie a tanárnak. Tudatosítani kell, hogy az igazgató a főnök.

– Mi a helyzet olyankor, ha a fenntartó és a működtető nem azonos szerv? Hogyan adhat utasítást a Klikhez tartozó igazgató az önkormányzat által foglalkoztatott takarítónak?
– A nagyobb probléma, hogy ha nem az állami fenntartó a működtető is, akkor az iskola igazgatójának nem adhatnak irányítói jogkört például a pedellus vagy a takarító esetében. Vagyis a gond az önkormányzati működtetésű, de állami fenntartású iskolákban van. Meg kell találni, hogy milyen esetben mondhatja meg az igazgató az önkormányzati alkalmazásban lévő dolgozóknak, mit tegyenek. Ezért kellene rendet rakni az önkormányzati működtetés technikai ügyeiben. Ezek is indokolják, hogy az iskolaigazgatónak a főnöki mivoltát mindenképpen erősíteni kell. Ezenkívül hadd döntsön ő arról, hogy kiadja-e a tornatermet vagy létrehoz-e egy informatikai szakkört. Ha igen, akkor az ezekből származó bevétel legyen az iskoláé. Ezzel egyébként sokkal több jogosultsága lenne az intézményvezetőknek, mint a korábbi, önkormányzati fenntartású időkben.

– Mi a véleménye a kormány oktatáspolitikájával szembeni új ellenállásról, a zuglói tanárnő esetéről, aki nem kívánja értékelni a gyerekeket?
– Az látszik, hogy Pukli István után kell még valaki, akit fel lehet építeni, és úgy tűnik, hogy erre a tanárnőre esett a választás. Ebben az esetben az iskolaigazgatónak és a tankerületi igazgatónak kell eljárni, és meg kell szüntetni a jogviszonyát, mert a munkaköri leírásában szerepel, hogy értékelnie kell a gyerekeket. Ha nem teszi, fegyelmi vétséget követ el. Ahogy korábban már mondtam: a gyermek nem lehet játékszer ebben az ügyben.

– Várható, hogy ha előbb-utóbb megoldódnak a visszás ügyek, lassan elcsendesednek a tüntetők?
– Ha a tiltakozás a szakmai problémák megoldásáért van, akkor a gyerekek, a pedagógusok, iskolák gondjai­nak megoldódásával el kell csendesedniük ezeknek az akcióknak. Emellett maradhatnak olyan elvi ügyek, amelyek már politikai kérdésnek minősülnek, de akkor ez a mozgalom már nem az oktatásról szól.

Javaslat a Klikről

Március 31-ig kell elkészítenie a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új szervezeti formájának tervét Pölöskei Gábornénak – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Horváth Péter úgy tudja, a Klik vezetője jövő pénteken vázolja fel a központ szervezeti átalakításról szóló konkrét elképzeléseit az érintett munkacsoportnak, majd az azt követő kedden a köznevelési kerekasztalnak. A végleges tervnek március 31-ig kell elkészülnie – tette hozzá. Közel kilencmilliárd forint értékben kaptak eddig informatikai eszközöket a köznevelési intézmények a Kliktől az Új Széchenyi-terv részeként. Eddig több mint 54 ezer eszközt adtak át, március 31-ig pedig a projektben érintett összes intézménybe eljutnak az infokommunikációs csomagok, amelyeket üzembe is helyeznek. A teljes beszerzés értéke 12,5 milliárd forint – áll a szervezet közleményében.

 

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

Merkel: egy évvel ezelőtt mély meggyőződésemnek adtam hangot

A német kancellár 2015. augusztus 31-én mondta először nyilvánosan a menekültválsággal kapcsolatban, hogy „sikerülni fog, megoldjuk”.

Poszt-trauma

Clinton elintézte: az Alapító atyák forognak a sírjukban

Egy demokráciában a szólásszabadság szent és sérthetetlen.

Médiamanipuláció: már a saját szemének sem hihet az ember

Ezek szerint Mrs.Clinton győzelméért semmilyen ár sem drága.

Merkel: senki nem ússza meg a muszlim betelepítést

A kancellár nem rántja el a kormányt.

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!