Az úgynevezett gyémántügyben a Fővárosi Törvényszéken ma folytatódik a bizonyítási eljárás. A DT Diamond Rt. volt és jelenlegi vezetőjét gyémántbefektetésekkel kapcsolatban többrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják, miután a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert csaptak be a vád szerint.
A Fővárosi Ítélőtábla 2017 januárjában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ügyben, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra való hivatkozással, hogy az általa megállapított tényállás megalapozatlan.
A rendőrség a cég ellen 2004 óta folytatott nyomozást, amelyet 2009-ben azzal zárt le, hogy a megtévesztett, magas hozamra váró vevők 200 ezer és 69 millió forint közötti összegért vásároltak gyémántot, a megállapított kár pedig több mint félmilliárd forint.
A vád szerint T. János elsőrendű vádlott a 90-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott, majd elhatározta, hogy a jövőben a gyémántbefektetésbe is belevág, s az érdeklődők megtévesztésével jelentős pénzösszeghez jut.
Az Atlantis-Contor Kft., majd a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva az ügyfeleknek jelentős hozamot garantáló gyémánt-adásvételi és meghatározott időre szóló -visszavásárlási ajánlatot tett. A visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére sem módja, sem reális lehetősége nem volt, de ez nem is állt szándékában. Az ügyfeleinek ígért nyereséget a vádlott ki zárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek további befektetéseiből származó bevételből tudta megfizetni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004 végén megállapította: a társaság a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, ezért megtiltotta azt, és büntetőeljárást kezdeményezett.
A 2012-ben kezdődött elsőfokú perben elhangzott: a büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, aminek hatására az ügyfelek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a cég fizetésképtelenné vált.
A vád szerint T. János 2002 januárjától 2004 decemberéig „közvetve vagy közvetlenül” legalább 626 embert ejtett tévedésbe, s legkevesebb 1651 gyémánt értékesítésével kapcsolatban kötött gyémántértékesítési, -visszavásárlási szerződést. Ezért ötrendbeli különösen nagy kárt okozó, emellett 290 rendbeli jelentős kárt okozó és 328 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolják. Az elsőrendű vádlott 2005-ben 500 forintért eladta a cég részvényeit a másodrendű vádlottnak, K. Tamásnak, aki az ügynököknek azt állította, hogy bankszámláján egymilliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésére, így az ügyfelek kifizetése „csak idő kérdése”.
Az ügyfeleknek pedig azt mondta: a befektetések kifizetése csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően kezdődhet el. Később a PSZÁF 2004-es határozatára hivatkozva – annak tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve – K. Tamás felmondta a DT Diamond Rt. és az ügyfelek közötti visszavásárlási szerződéseket.
K. Tamás 2005 márciusától 2006 novemberéig 172 ügyfél megtévesztése útján 428 drágakövet vett át, ezért őt az ügyészség – egyebek mellett – 23 rendbeli különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, és 130 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja.