Október 31-ei hatállyal a felső korhatár elérése miatt megszűnik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) vezető Csóti András altábornagy hivatásos szolgálati viszonya. Utódjául általános helyettesét, Tóth Tamás vezérőrnagyot nevezte ki Pintér Sándor belügyminiszter.
Beiktatása után az új országos parancsnok lapunk kérdésére elmondta: a következő évek legfontosabb feladatai a férőhely-bővítési programhoz és a foglalkoztatás lehetőségeinek bővítéséhez kötődnek. Ami az utóbbit illeti, a büntetés-végrehajtás (bv) gazdasági társaságai között van olyan, amely exportigényeket is kielégít. Ezt szeretné a belföldi forgalom növelése mellett tovább erősíteni.
A migrációról szólva Tóth Tamás felidézte: tavaly a kormány a büntetés-végrehajtást jelölte ki az ideiglenes biztonsági határzár elemeinek beszerzési és előállítási feladataira. – Részt vettünk a kerítés, a tranzitzónák és a táborhelyeket építésében, és nekünk kell gondoskodnunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által elhelyezett migránsok élelmezéséről – mutatott rá. A napokban elkészült a határzár melletti manőverút, ennek kivitelezésében szintén részt vett a bv – Hatvan nap alatt, száznyolcvanezer tonna zúzott kő felhasználásával építettük meg ezt a százötven kilométernyi útszakaszt – közölte az új parancsnok. Hozzátette: a határzár harmadik vonalának kísérleti szakaszát is a fogvatartottak építik. A tényleges kerítés elemeinek gyártására azonban még nem kaptak utasítást.
A börtönök zsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága többször elmarasztalta hazánkat. Erre a felvetésre Tóth Tamás leszögezte: a bv-nek befogadási kötelezettsége van, tehát nem tagadhatják meg az elhelyezést arra hivatkozva, hogy túl sokan vannak rács mögött. A hatályos szabályozás szerint a férőhelyek száma 13 771, míg a fogvatartottaké mintegy 18 200, ami 131-132 százalék körüli átlagtelítettséget jelent. Ez tíz százalékkal alacsonyabb a korábbi zsúfoltsághoz képest. A kormány biztosította a forrást további börtönök építéséhez, így 2018-ig mintegy hatezer férőhellyel bővülhet a kapacitás, és ezzel várhatóan megszűnik a túlzsúfoltság. – A telítettség csökkenéséhez vezethet még a reintegrációs őrizet is. Ennek az a lényege, hogy a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítő elítéltek büntetésük utolsó, maximum hat hónapját otthonukban, egyfajta „házi őrizetben” tölthetik. Az országgyűlés a napokban kiszélesítette a jogszabály alkalmazhatóságát, ezáltal a jövőben még több elítélt előtt nyílik meg ez a lehetőség – jegyezte meg Tóth Tamás.