Intenzív nyomás alatt tartják a migránsok a magyar–szerb határt – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Bakondi György úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy migrációs szempontból a klasszikus balkáni útvonal lezárult, az embercsempészek új útvonalakat kerestek. A magyar–szerb határra két irányból is érkeznek illegális bevándorlók, egyrészt Törökország és Bulgária, másrészt Macedónia felől – tette hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.
Bakondi György kiemelte: a magyar hatóságok azt tapasztalták, hogy a határsértők aktívak, idén már majdnem 18 ezren kísérelték meg illegálisan átlépni a magyar–szerb határt. Emlékeztetett arra is, hogy július 5-én úgynevezett mélységi határőrizetet vezettek be. Azokat az elfogott migránsokat, akikre nem tudnak bűncselekményt bizonyítani, visszakísérik a kerítésen található kapukig és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Azóta majdnem 2800-an próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra, ebből mintegy 1700-at megakadályoztak, vagyis körülbelül 1100 embert kísértek vissza.
Ők jelenleg a kerítésen kívül várakoznak embercsempészekre, illetve arra, hogy menekültkérelmet nyújthassanak be – tette hozzá Bakondi György. Hangsúlyozta azt is, hogy a nizzai terrortámadás és a müncheni lövöldözés után elemezték Magyarország fenyegetettségét, és arra jutottak, hogy ezek az események nem veszélyeztetik közvetlenül a belbiztonságot, így nem szükséges, hogy emeljék a terrorkészültségi szintet. Ugyanakkor a magyar hatóságok továbbra is intenzíven együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel. A magyar álláspont még mindig az, hogy az ellenőrzés nélküli, tömeges illegális migrációt nem kezelni és mérsékelni kell, hanem meg kell állítani, amire a kormányzat többször komoly javaslatokat is tett. Majdnem kétmillió migráns áramlott be az Európai Unióba, ami komoly válsághelyzetet okozott. Ennek ellenére az uniós vezetők továbbra is a menekültek szétosztásában gondolkodnak, sőt a jelenlegi elképzelések még a korábbiaknál is jobban szűkítenék a nemzetállamok hatáskörét, ami a magyar kormány számára elfogadhatatlan.
Tegnap már csak néhány kilométerre voltak a magyar–szerb határtól azok a migránsok, akik gyalog indultak el Belgrádból. Az M1 televízió tudósítói arról számoltak be, hogy a menetben mintegy 130-an vannak, akik vasárnap hajnalban érkeztek Szabadkára, ezután Palicson látták őket, vagyis mintegy 10 kilométerre a magyar határtól. A bevándorlók azt mondták a tudósítóknak: azért indultak el, hogy a határzár és a szigorú szabály ellen tiltakozzanak. Egyikük szerint 3-4 napig akarnak majd éhségsztrájkolni a magyar határnál. Még pénteken mintegy 300-400, főleg afganisztáni és pakisztáni migráns indult útnak Belgrádból a magyar határ felé gyalog. Abban bíztak, hogy ha odaérnek, továbbmehetnek Nyugat-Európa felé.
A migránsok elszántak, nem akarnak visszafordulni, arra számítanak, hogy a tömeg nyomására a magyar hatóságok megnyitják a határt. Valamennyien Ausztriába és Németországba készülnek. A szerbiai menekültügyi főbiztosság azt közölte tegnap, hogy a menetben haladó bevándorlók közül többen is feladták, hogy megtegyék az összesen mintegy 200 kilométeres gyalogutat, 124-en pedig az éjszaka vonattal indultak el a táv felénél fekvő Újvidékről a magyar határhoz közeli Szabadkára. A főbiztosság közleménye szerint 33-an busszal folytatták útjukat Szabadkára, 64-en pedig a közép-szerbiai Bogovadja befogadóközpontjába utaztak.
A magyar–szerb határon jelenleg körülbelül 865 migráns tartózkodik, 650-en a Horgos–Röszke átkelő közelében, 215-en pedig a Kelebia–Tompa átkelőnél. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint további migrációs hullám várható, ha Törökországban az államcsínyt követő megtorlások fegyveres utcai harcokba torkollanak. Erre nagy esély van, ha Erdogan miniszterelnök bevezeti a halálbüntetést. Ha zavargások lesznek Törökországban, akkor elképzelhető, hogy az ott tartózkodó 3 millió migráns a befogadótáborokból elindul Nyugat-Európa irányába.