2017. november 22., szerda, Cecília napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/foldi-migracio-nem-szemelyes-ugy-2418436/

Földi László: A migráció nem személyes ügy

Bár Tarlós István főpolgármester letiltotta a migrációval kapcsolatos nyilatkozatokról főtanácsadóját, Földi Lászlót, az egykori hírszerző úgy döntött, megtöri a hallgatást és interjút ad a Magyar Időknek. A polgári hírszerzés egykori műveleti igazgatója tisztában van vele, hogy nyilatkozata városházi megbízatásának a végét jelenti.
  • Földi László feladatai közé tartozott, hogy ne jöjjenek létre no-go zónák a fővárosban
  • Szerinte Európa háborús helyzetben van
  • Sok jószándékú embert átvernek az NGO-k
  • A hírszerzésnél a várható folyamatokat kellett elemezni
  • A BKK elleni hekkertámadás iskolapél­dája volt a tökéletesen végrehajtott befolyásolási technikának
  • A világ gazdaságát egy szűk réteg irányítja a kezében lévő bankok, részvények és cégbirodalmak által
  • A tiltott módszerekkel kiépített rendszerek ellen titkos­szolgálati eszközökkel kell fellépni
  • Európában a betelepülő migránsok és a helyiek közötti feszültség erőszakba torkollhat
  • A migrációs válság következményei akár az EU szakadásához is vezethetnek

– A főpolgármester egy nagy vihart kavart nyilatkozatát követően eltiltotta önt az interjúktól, most mégis vállalta. Nem lesz ebből baj?
– Az elmúlt hetekben sokan sok mindent leírtak rólam vagy nyilatkoztak velem és az üggyel kapcsolatban, miközben önök az elsők, akik engem is megkérdeznek arról, hogy valójában mit mondtam és hogy gondoltam. Eddig senki nem volt kíváncsi az én álláspontomra. A mostani interjú után nyilvánvalóan számolnom kell azzal, hogy a munkám befejeződik a fővárosi önkormányzatnál, hiszen a múlt héten egyértelmű írásos utasítást kaptam arra, hogy nem nyilatkozhatok migrációs témakörben.

– Akkor ezt Tarlós István tekintheti felmondólevélnek?
– Tulajdonképpen igen, mivel a munkaköröm egyik része a migrációval kapcsolatos.

Feladatom volt többek között egy koncepció kidolgozása annak elkerülésére, hogy no-go zónák alakuljanak ki Budapesten,

ha bármilyen uniós kényszer miatt tömegek érkeznének a fővárosba. Hogy érthetőbb legyek: nem ismétlődhet meg még egyszer a 2015-ben a Keleti pályaudvarnál kialakult szituáció.

– Idézzük fel pontosan, miről is szólt az a bizonyos televíziós interjú, amely ekkora vihart kavart. A médiában gyakorlatilag az söpört végig, hogy likvidálni szeretné a civil szervezetek veze­tőit, alkalmazottait. Nem volt felelőtlen ez a nyilatkozat?
– Tény, hogy az Echo TV-ben megjelent 40 másodperces interjúrészletben – ami egy körülbelül húszperces beszélgetésből kiragadott gondolat – félreérthető lehetett a két témakör, vagyis a civil szervezetek és a migráció dzsihadista szálának potenciálja közötti átfedés. Az eredeti interjúban ugyanazt fejtettem ki, amiről két éve beszélek már számos fórumon. Engem is meglepett, hogy azok, akiket most így felháborított az eset, korábban egyszer sem tiltakoztak.

Európa háborús helyzetben van, egyfelől mert háborút kezdeményezett, hiszen a NATO indított harci cselekményeket pél­dául Irakban,

másfelől mert jól beazonosítható érdekszférák ütközőzónájaként egy negyedik generációs vagy hibrid hadviselés terepévé vált. Háborús helyzetben vannak olyan kategóriák – idetartoznak például a kémek, illetve a szabotőrök –, akik nem élveznek jogi védelmet, mert a hátországot támadják, és tevékenységükkel veszélyeztetik a civil lakosság biztonságát, hosszú távon magát a demokratikus működést.

Fotó: Éberling András

A mostani nyilatkozat után nyilvánvalóan számolnom kell azzal, hogy a munkám
befejeződik a fővárosi önkormányzatnál”

– A migrációt bármilyen formában támogató civil szervezetek most ebbe a kategóriába tartoznak?
– A helyzet úgy áll, hogy sok embert, akiket a jó szándék vezérel az úgynevezett NGO-khoz – akár a zöldmozgalomhoz, akár az emberi jogok védelmezőihez –, átvernek azok a másodszándékkal rendelkező politikai, gazdasági érdekcsoportok, amelyek ezeket a háló­zatokat létrehozzák.

A nemes célokkal takarják el a valódi szándékaikat, tehát gyakorlatilag fedett, titkosszolgálati jellegű tevékenységet folytatnak.

Soha nem mondtam olyat, hogy ezeket a megtévesztett, felhasznált civileket bármilyen módon el kellene ítélni, főleg nem mondtam azt, hogy az árokba kellene lőni őket – ahogy azt a média egy része belemagyarázta a nyilatkozatomba.

– Ön nem hibázott abban, hogy ilyen félreérthető interjúrészlet jelenhetett meg?
– Dehogynem, rutinos nyilatkozóként a megvágott anyagot ellenőriznem kellett volna. Megjegyzem, biztos vagyok benne, hogy nem volt semmilyen rossz szándék az Echo TV munkatársai részéről a műsor szerkesztésekor. Ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a nyilatkozatom után egyfajta karaktergyilkos­sági kísérlet célpontja leszek; nem először fordul elő velem ilyen.

Elképesztő kommentek jelentek meg a sajtóban, egyszerre voltam pszichopata és fasiszta, sőt egyesek odáig jutottak, hogy valójában engem kellene lelőni.

De az igazi gond az, hogy ezzel egy rendkívül súlyos problémát, a migrációt szubjektív üggyé degradálnak.

– Tarlós Istvánt egyébként nem tájékoztatta arról, hogy a témában megjelent cikkek és kommentárok torzították a nyilatkozata valós tartalmát?
– Amikor láttam, hogy elindul a sajtóban a cunami, és az már nemcsak rólam szól, hanem „a főpolgármester főtanácsadójának botrányos nyilatkozata”-ként emlegetik az interjút, akkor telefonon jeleztem Tarlós Istvánnak, hogy most szünetet tartok a médiaszereplésekben, amit ő is helyeselt. Sajnálatos módon – bár a valóságban ezt követően csak három hét múlva tárgyaltunk – közben a sajtóban számos nyilatkozatot adott arról, hogy négyszemközt, személyesen egyeztette velem, hogy a jövőben mit tehetek, és mit nem.

– Arról például honnan értesült, hogy nem nyilatkozhat migrá­ciós kérdésekről?
– Az újságokból. Tarlós Istvánnal személyesen nem beszéltünk, amit szakmai­lag nem is értek, már csak azért sem, mert

a főpolgármester úrnak komoly médiastábja van, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy kikérje és megtekintse a teljes interjút,

és meggyőződjön arról, hogy valójában miről beszéltem.

– Azt miként értékeli, hogy Lázár János, a kancelláriát vezető miniszter arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Földi-ügyről, azt válaszolta: „Ilyen nevű urat nem ismerek”?
– A miniszter úr nem állított valótlant, hiszen személyesen soha nem találkoztunk. Abból a szempontból viszont némileg furcsa volt a reakciója, hogy annak az Információs Hivatalnak, vagyis a hírszerzésnek voltam a műveleti igazgatója, amit most ő felügyel. Egyébként a miniszter mellett is dolgozik egy sajtóstáb, amelynek a megbeszélésein bizonyosan szóba került ez az ügy, mivel elég nagy port vert fel a médiában.

– Tisztázzuk, hogy mi volt a városházán a feladata. A Magyar Nemzet újságírója lényegében arra a követ­keztetésre jutott, hogy semmi. A migráció ugyanis nem fenyegeti a fővárost, hiszen a déli határokat lezártuk, a betelepí­tési kvótát pedig elutasítja a kormány. Mi szükség van különböző vé­delmi koncepciókra?
– Amikor a probléma már jelen van, az rendészeti kérdés, a mostani helyzetben a megelőzés a lényeg, erre kell koncepciót gyártani.

A hírszerzésnél nem azt tanultam, hogy megtörtént bűncselekményeket derítsek fel utólag, hanem a várható folyamatokat kellett elemezni, és azok kezelésére, a problémák megelőzésére kellett terveket készíteni.

– Az ellenzéki sajtó azt vélel­mezte, hogy csak a fizetéséért jár be a hivatalba. A migrációs ügyeken túl milyen feladatai voltak?
– A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő – főként közüzemi cégek – biztonsági kérdéseinek kezel­ése is a feladataim közé tartozott. Ezen belül három fő területről egyeztettem a vezérigazgatókkal:

a cégek külső, fizikai védelme, a versenypiaci helyzetük, illetve az, hogy számíthatnak-e politikai támadásra.

– Ez utóbbi mit jelent?
– Bármilyen technikai probléma akad, vagy akár tudatos támadás ér egy intézményt, arra az ellenzéki politikusok és a média rögtön reagál, a főváros vezetését, valamint a kormányt azonnal minősítve.

A lejárató akciók kezelésének ismerjük a technikáját, nem szabad pánikolni, higgadtan végiggondolva kell reagálni és csele­kedni.

A leg­emlékezetesebb a BKK elleni hekkertámadás, ami iskolapél­dája volt az általam is tanult és tökéletesen végrehajtott befolyásolási technikának. A megbízók azt mérték, hogy egy ilyen hangulatkeltő akció miként hat a regnáló kormány megítélésére a budapestiek részéről. A cél nyilvánvalóan az elégedetlenség szítása volt. Az ügyet sikerült kezelnünk, kommunikációs szempontból is, ezt igazolja a főpolgármester úr záró sajtótájékoztatója. De ha már a feladataimat boncolgatjuk, akkor ide kell sorolni a fővá­rosi cégek pénzfelhasználási gyakorlatát, a lehetséges korrupciós cselekmények felfedését, illetve megelőzését is.

– Rendben. Beszéljünk a migráció­ról, ha már lehet. A civil szervezetekkel összefüggésben sokszor elhangzik, és ön is említette a mögöttük álló háttérerők tevékenységét. Lehet tudni, hogy kik ezek és milyen céljaik vannak?
– Igazán nem is a személyek a lényegesek.

A világ gazdaságát egy szűk réteg irányítja a kezében lévő bankok, részvények és cégbirodalmak által.

Azt azonban a világ nem vette észre, hogy az elmúlt évtizedekben a hatalom építésének nemcsak azt a formáját választották, hogy felvásároltak részvényeket, ingatlanokat, hanem komoly hálózatépítés is zajlott. Nem tudom, hogy eközben a titkosszolgálatok mit csináltak, hiszen nekik

éppen az a feladatuk, hogy megakadályozzák az ilyen, háttérben zajló folyamatokat, amelyek sértik a nemzeti, nemzetbiztonsági érdekeket.

Az a módszertan, azok az eszközök, amelyekkel az említett NGO-k hálózata ma működik, egyértelműen tiltottak, törvénytelenek. Ők ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint azok, akiket erre speciális jogszabályok felhatalmaznak, például a titkosszolgálatokat vagy egyes rendvédelmi szerveket.

– Milyen módszerekről van szó?
– A fedett akciókon keresztül végre­hajtott hálózatépítés, amikor nem tudja a bevont személy, hogy valójában milyen célokért dolgozik, azok az aktív intézkedések, amelyek után egyértel­műen kimutathatók a politikai és gazdasági szándékok. Ilyen a humán erővel és a technikával történő beépülés is. Ezek mind titkosszolgálati eszközök és módszerek. A politikai befolyásolásra az egyik legszemléletesebb példa azok a kiszivárgott kapcsolati listák, amelyeken

több mint kétszáz európai parlamenti képviselő, sajtómunkatárs és lobbista neve szerepel, akiket Soros György szervezetei gyakorlatilag megvásároltak.

– Nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek ezek a hálózatok Magyarországnak?
– Egyértelműen. Amint valaki túllépi a jogszabályi kereteket, és erre rájönnek az illetékes szervek, onnantól a törvény erejének kell érvényesülnie.

Az NGO-k azonban felépítettek egy rendkívül erős védelmi rendszert, jogászokból, politikai erőterekből, gazdasági tételekből, amely bármikor képes szembemenni az adott ország törvényeivel.

Vagyis kiépítettek egy nagyon erős, önvédelemre képes és ezáltal támadásra alkalmas rendszert, amellyel szemben a legtöbb állam tehetetlen.

– Mit lehet tenni ellenük?
– A törvények betartatása is fontos, de a jogászkodás nem lehet eredményes ilyen esetekben.

A tiltott módszerekkel kiépített rendszerek ellen titkos­szolgálati eszközökkel kell fellépni, be kell épülni, visszafejteni a hálózatokat, tönkre kell tenni a pénzügyi csatornákat, majd leleplezni a tevékenységüket.

Ez a szolgálatok feladata, ami nem a nyilvánosság előtt zajlik.

– Na ez az, ami nyugaton már nem történhet meg. Jól látjuk ezt?
– A nyugati országok politikai e­litje mintha tehetetlen lenne, az elmúlt évtizedekben kialakult jóléti társadalom kényelmessé tette őket, és most – ha látják is a veszélyt – képtelenek változtatni a berögzült gondolkodásmódjukon.

A szélesebb társadalmi rétegekben viszont nő az elégedetlenség, nem véletlenül erősödnek a bevándorlás­ellenes alternatív pártok.

A betelepült migránstömegek és a helyiek között fokozódni fog a feszültség, ami erőszakba torkollhat.

– Ki lehet maradni ebből a konfliktusból?
– A mai Európában a törésvonal a bevándorlást, a multikulturális társa­dalmi modellt elfogadó, illetve a nemzetállami létet preferáló országok között van. Magyarország a V4-államokkal együtt ez utóbbi álláspontot képvi­seli, de ne feledkezzünk meg arról, hogy Euró­pa keleti határa az Urálnál húzódik, miközben a szövetségi rendszerek – az unió és a NATO – határai ettől eltérnek.

A migrációs válság következményei akár az EU szakadásához is vezethetnek, és létrejöhet egy újabb vasfüggöny, a V4-ek nyugati határai mentén, de az is lehet, hogy az osztrák–német vagy a bajor–német határvonalon.

– Milyen érdekek vezérlik a már említett hálózatok létrehozóit, például Soros Györgyöt az Európát láthatóan válsághelyzetbe sodró tömeges migráció támogatásával?
– Természetesen nem a nyilvánosan hangoztatott emberbaráti szempontok vezérlik, ez ugyanis hatalmas üzlet számukra. Sokan beszélnek a fogyasztói társadalom válságáról, hogy a fogyatkozó nyugati országokban nem lehet már hosszú távon fenntartani a gazdasági növekedést, ezért Sorosék a migránsok tömegeinek betelepítésével egy látszatmegoldást alkalmaznak. A több millió jövevény élelmezése, lakhatásának biztosítása, nyelvtanulása átmenetileg élénkíti a fogyasztást, ami jót tesz a gazdaságnak, és nem mellesleg a projektet hitelek formájában finanszírozók komoly profitra tehetnek szert. Ez a folyamat viszont csak ideig-óráig működik, mert

a migránsok döntő többségét nem lehet integrálni, a munkaerőpiacon nem tud elhelyezkedni, a pénz pedig elfogy.

Tehát egy buborékot fújnak, ami – hasonlóan a 2008-as pénzügyi válsághoz – egy idő után kipukkad, és jön az újabb összeomlás. Ismert, hogy Soros György mindig is a shortolással növelte a vagyonát. Ő pontosan tudni fogja, mikor durran ki ez a migrációs buborék, és abból is hasznot húz majd.

Hirdetés

Kiemelt

Antal Nimród: A Viszkis nem ítélkezik senki felett

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta a rendező.

Poszt-trauma

Nemcsak trollkodik, manipulál is a Momentum

Az új SZDSZ és a kocsmai stílus.

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!