A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni – mondta Orbán Viktor kormányfő a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett hétvégi megemlékezésen, a Rákoskeresztúri új köztemetőben. A miniszterelnök beszédében úgy vélekedett, ez arra vezethető vissza, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet. A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) megemlékezésén a kormányfő hangsúlyozta: ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus – akárcsak a nemzetiszocializmus – a XX. században a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot, azonban a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk. – Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának – fogalmazott Orbán Viktor a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban.
A központi megemlékezésen a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a kommunizmus hatalomra jutásával Magyarországon „elköszönt az a világ, ahol a jog és a rend uralkodott”. Potápi Árpád Újbudán, az 1945–56 között kivégzettek emlékművénél úgy fogalmazott, a társadalom megfélemlítését és a zsarnokság megteremtését célzó rendszer azért bukott el, mert ellenálltak neki „titkos szigetek”, „a lélek és a gondolat várai”, amelyeket megbéníthatott ugyan, de el nem pusztított a diktatúra.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára Pécsen a Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett általános iskolában tartott megemlékezésen vett részt, ahol úgy fogalmazott: szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról, amelynek elszenvedője volt.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület Fidesz–KDNP-s polgármestere a budai Várban tartott emlékbeszédet. Mint mondta: a kommunizmus az ember ellensége, a kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, Kádár és Rákosi lényegében ugyanaz. Kiemelte: a múlt században, ahol hatalomra jutottak a kommunisták, Oroszországtól Kambodzsáig, Kelet-Európától Kínáig, Kubától Afganisztánig, szisztematikusan irtották az embereket, a világon összesen mintegy százmilliót.
– A némaságot hivatott feloldani a Gulag-emlékév, feladatunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a rémtettekre – emelte ki Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára az emlékév zárórendezvényén. Az államtitkár kifejtette: a katonák közül mintegy 200 ezren soha nem tértek haza. – A hazatérők nagy része betegen soha többé nem volt munkaképes, a politikai elítéltek gyanús állampolgárokká lettek. Sem az embereket, sem javaikat nem kímélték – tette hozzá.
A parlamenti pártok is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól. A Fidesz közleményében arról írt, hogy az elnyomó ideológia és rendszer támadást jelentett az egyén és a nemzet szabadsága, szuverenitása ellen egyaránt. A magyar emberek a saját bőrükön tapasztalták meg a kommunizmus pusztító hatását, ezért az áldozatokra való emlékezés mellett kötelességünk ma is szembeszállni annak minden formájával. Az LMP, valamint a Liberálisok az ügynökakták nyilvánosságát követelték az emléknap kapcsán. Az Együtt mindeközben úgy fogalmazott: emlékezni kell a kommunizmus áldozataira, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát, és ami egyszer megtörtént, többé nem fog.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt Hit pajzsa díjat idén Pásztor Győző kanonok, dabas–sári plébános kapta. Az elismerést Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje adta át szombaton Budapesten.