Harmincöt honatya, az Antall-kormány több minisztere tartozik azok közé, akik a rendszerváltás utáni első országgyűlés képviselői közül szerepeltek az 1990 előtti állambiztonság nyilvántartásában – olvasható Ungváry Krisztián történész most megjelent, A szembenézés hiánya című könyvében.
Kutatásai alapján annak, hogy 1990 után nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, leginkább az volt a célja, hogy a hatalom az így lebegtetett ügynökváddal bárkit meg tudjon zsarolni. Az Index ismertetése szerint Ungváry a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlés, az 1990–1994-es ciklusban mandátummal bírók kapcsán azt igyekszik tisztázni, vajon hányan álltak ténylegesen kapcsolatban a politikai elitből az állambiztonsággal.
A szerző azt tekintette át, hogy az egykori képviselők közül kikről van adat az Állambiztonsági és Történeti Levéltár azonosító rendszerében. Az eredmény: a 386 képviselő kilenc százalékáról, 35 főről léteznek ilyen dokumentumok, azonban Ungváry szerint ők nem mind tekinthetők ügynöknek, mivel sokan nem végeztek érdemi tevékenységet, megpróbáltak ellenállni, jelentéseket nem adtak le.
Az állambiztonság által 1945–1990 között hálózati személyként nyilvántartottak az 1990–1994 közötti országgyűlésben: Annus József (MSZP), Dornbach Alajos (SZDSZ), Horn Gyula (MSZP), Kádár Béla (MDF), Rabár Ferenc (MDF), Raffay Ernő (MDF), Szokolay Zoltán (MDF), Torgyán József (FKGP), Tóth Sándor (KDNP), Vizy Béla (MDF), Vörös Vince (FKGP) és Zimányi Tibor (MDF).
Ungváry szerint érdemi tevékenységre az utal, ha valakinek a hálózati kartonját titkosították, ha maradt fenn tőle jelentés, vagy ha más állambiztonsági iratban szerepel utalás az érdemi munkájára vonatkozóan. Az 1956-os Intézetben dolgozó történész szerint csak őket tekinthetjük ténylegesen hálózati személynek. Adatai alapján az FKGP-ben nyolc, az MDF-ben öt, az SZDSZ-ben három, az MSZP-ben és a KDNP-ben két-két tényleges hálózati személy volt, azonban a Fidesz frakciójában nem volt érintett.
Ungváry szerint a liberális ellenzékieket az állambiztonság nagy arányban figyelte meg: a 21 majdani Fidesz-képviselőből tízet, a 93 SZDSZ-esből húszat. Antall Józsefet 33 éven keresztül ellenőrizték, de például Kéri Kálmánt és Csengey Dénest is a rendszer kérlelhetetlen ellenségeként tartották számon.