A kormány célja, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát – az EU 2020 stratégia elvárásaihoz igazítva – tíz százalékra csökkentse az évtized végére – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán elérhető, a lemorzsolódás megelőzéséről szóló dokumentumból. A jelentés emlékeztet: a lemorzsolódás csökkentése érdekében az Európai Tanács külön ajánlást adott ki 2011-ben, felszólította a tagállamokat, hogy olyan terveket dolgozzanak ki, amelyek a megelőzésre, a beavatkozásra és a kompenzációra (helyreállításra) egyaránt intézkedéseket tartalmaznak.
Ennek érdekében a kormány megalkotta a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát. Ebből kiderül, hogy a korai iskolaelhagyók aránya nem egyenletes az országban: a számuk csupán egyetlen régióban, a közép-magyarországiban csökkent jelentősebben az elmúlt tíz évben. Ebben a térségben már az uniós célérték alatti szinten van e csoport aránya, míg a Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld esetében az elvárt mérték körül mozog.
A stratégia kitér arra is: 2014-re a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok aránya csaknem 2 százalékponttal növekedett a 18–24 éves férfiak körében az előző évhez képest, a nők esetében 3,2-del csökkent. Nagyságát tekintve ugyanabban a régióban a legmagasabb ezeknek a fiataloknak aránya, mint ahol a korai iskolaelhagyóké, vagyis elsősorban Észak-Magyarországon. Ennek egyik magyarázata, hogy e csoport fiataljai nem kizárólag „kényszer” miatt nem dolgoznak vagy nem tanulnak, hanem önként választják az inaktív státust. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a 2014-es adatokat jelentősen befolyásolhatja a közfoglalkoztatási program is.
A stratégia a problémák közt említi, hogy az ország kis lélekszámú településein működő, alacsony tanulólétszámú iskolákban nem minden esetben biztosított a megfelelő oktatási-tanulási környezet. Hiányoznak az alapvető infrastrukturális feltételek, valamint a felső tagozatos osztályokban nem megoldott a tantárgyak szaktanári oktatása. Ezeken a településeken általában magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, akiknek az oktatási intézményrendszerben történő megtartása, illetve a hátránykompenzáló oktatása kiemelten fontos – hívták fel a figyelmet. Hozzátették: az alul teljesítő iskolákat képzésekkel, modellértékű programok kiterjesztésével kívánják segíteni.
A dokumentum kimondja azt is, hogy szükség van a pedagógiai és a szervezeti kultúra fejlesztésére. – A lemorzsolódás, a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás csökkentését segítő aktív pedagógiai beavatkozások alkalmazását akadályozza, hogy általánosságban jellemző az integrált nevelés bevezetésével kapcsolatos felkészületlenség. Problémát jelent az is, hogy a fejlesztést segítő szolgáltatások jelenleg nagyon különbözőek, és a hozzáférésük sem egyenlő – mutattak rá.
A lemorzsolódás elleni intézkedések részeként dolgozták ki a Koalát, vagyis a komplex oktatási alapprogramot. Az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE) koncepciója olyan elvek és módszerek együttese, amelyek középpontjában többek között a differenciált fejlesztés, az esélyegyenlőség és a hátrányok kompenzálása áll.
Pajtókné Tari Ilona, az EKE rektorhelyettese a programot korábban úgy jellemezte: a Koalának köszönhetően a gyerekek játékosan tanulnak meg gondolkodni, és olyan tudásra tesznek szert, amely alkalmazható is. Kiemelte azt is, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket és a tehetségeseket egyaránt segíti ez a tanítási módszer. A rektorhelyettes példaként említette, hogy differenciált fejlesztést alkalmaznak a közismereti tantárgyak esetében, ami heterogén csoportmunkában további tanulástámogató módszerekkel is kiegészül.