2017. november 21., kedd, Olivér napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/felszamoljak-a-gyermekvarosokat-2360458/

Felszámolják a gyermekvárosokat

Hazánk az OECD átlagának kétszeresét költi családtámogatásra
Három éven belül a kormány a még megmaradt 13 nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja, és korszerű körülmények között helyezi el lakóikat, illetve szorgalmazza nevelőszülőkhöz kerülésüket – közölte Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár tegnap egy szegedi konferencián. Az idén és jövőre jelentősen bővítik a nevelőszülők számát is.

– A gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb feladata, hogy a 23 500 állami gondozásban élő gyermek valóban életre szóló esélyt kapjon. Ennek legfontosabb eszköze a közösségbe ágyazás – mondta a szakpolitikus tegnap a szegedi gyermekvédelmi konferencián. Előző nap, szerdán az államtitkár Mátészalkán járt, ahol a kiváltási program részeként a gyermekotthon helyett létrehozandó 24 férőhelyes leánylakóotthon alapkőletételén vett részt.

Czibere Károly előadásából kiderült, hogy a szocializmusban az állami gondozás egyet jelentett az elkallódással, és most igyekeznek visszaadni a társadalomnak azt a hitet, hogy ma már az állami gondozás valóban fel tudja készíteni a gyermekeket az önálló, teljes életre. Párhuzamos társadalmak helyett befogadó társadalmat hoznak létre, erről szól a városok szélén, a társadalomtól elkülönítetten létrehozott gyermekvárosok bezárása, a gyermekek elhelyezése 8–12 személyes lakásotthonokba vagy a családias körülményeket biztosító nevelőszülői szolgálatnál.

Fotó: Kurucz Árpád

A speciális szükségletű fiataloknak is több férőhely jut

Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban állami gondozásba került tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek már nem intézményekbe, hanem nevelőszülőkhöz kerültek. Erről lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a nevelőszülői hálózatokat egyházak, civil és állami szervezetek működtetik, a megnövekedett igények miatt ők maguk próbálják a saját rendszereiket bővíteni hirdetésekkel, nyílt napokkal, tréningekkel.

Léteznek területi egyenlőtlenségek is. Budapesten, a Közép-Magyarország régióban és Nyugat-Magyarországon az országos átlagnál alacsonyabb a nevelőszülők aránya. A kormány a gyermekotthonok felszámolásával párhuzamosan 400 millió forintot biztosít 2560, a rendszerbe újonnan belépő nevelőszülő kiképzésére, továbbá 500 millió forintot a már ezzel foglalkozók továbbképzésére. A nevelőszülői díjak mértéke néhány éve még 15 ezer forint körül volt, 2018-ban ez az összeg átlépi majd a 60 ezer forintot – ismertette az államtitkár.

Czibere Károly a szegedi konferencián arról is beszélt, hogy a gyermekek boldogságára és biztonságára épül a jövő Magyarországa. Ezért a kormány minden eszközzel fejleszti a gyermekeket segítő és támogató rendszereket. Ezek közöl kiemelte a családtámogatási rendszer folyamatosan bővítését, amelynek köszönhetően ma Magyarország – GDP-arányosan – az OECD átlagának kétszeresét költi a családok támogatására.

A politikus a felzárkóztatáspolitika területén tett lépések között említette a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerének bővítését, a három év felettiek óvodáztatásának kötelezővé tételét, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését, valamint azt is, hogy az első kilenc évfolyamon valamennyi diák ingyen kapja a tankönyveit.

– A 2018-as tanévkezdettől minden járásban kötelezővé válik az iskolai és óvodai szociális munka, az új szolgáltatáshoz a kormány 5,6 milliárd forintot biztosít – tudatta az államtitkár. Ismertetése szerint 2018-ban 16 százalékkal emelik a gyámhatóságnál dolgozók ügyintézők, 30 százalékkal a gyermekjogi képviselők és 10 százalékkal a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. Mintegy harminc százalékkal – 630-ról 800-ra – bővítik a speciális szükségletű gyermekek számára biztosított férőhelyeket is. Az államtitkár kitért arra is, az ágazatban az elmúlt négy évben 50 százalékkal – a 2013-as 143 ezer forintos átlagról 212 ezer forintra – növekedtek a bérek.

Hirdetés

Kiemelt

A szellemi háttér fontossága

Egy nép életképessége koroktól függetlenül jórészt a kor szellemi hátterétől függ. Ezt nevezhetjük népléleknek is. A régmúlt nemzeti felfogása jelentősen eltért a maitól.

Poszt-trauma

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Bokros agymenése

A MoMa ura már további három Orbán-ciklust is elképzelhetőnek tart!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!