Az ügy titkosítása hamarosan megváltozhat, ugyanis – mint lapunk megtudta – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a jogerős felmentéssel zárult kémper ügyében. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila kérdésünkre közölte: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján, az Átlátszó című portál újságírójának indítványa alapján kezdték meg a vizsgálatot, amelyre hatvan nap áll rendelkezésre, a határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A törvény 62. paragrafusa szerint ugyanis „valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat”.
A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a kémkedés, illetve a bűnpártolás vádja alól a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóit, Galambos Lajost, illetve Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt, valamint P. László cégvezető-tulajdonost. Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt.
A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint az NBH szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is juthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok figyelmen kívül hagyhatta a figyelmeztetést.
A Katonai Ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. László cégvezetőt bűnpártolással vádolta meg. Ennél többet azonban nem tudunk, ugyanis titkosítás miatt zárt ajtók mögött zajlott a per, az akták sem nyilvánosak.
A NAIH most tanúkat, szakértőket hallgat meg, minden olyan körülményt megvizsgál, amelyik tisztázza, hogy a jogerős ítélet megszületése után is indokolt-e a kémügy titkosítása, vagy sem. Amennyiben a NAIH vizsgálata azt állapítja meg, hogy indokolatlan a titkosítás további fenntartása, kötelezi a minősítőt, a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, hogy az adatvédelmi törvény betartásával végezze el a minősítést, majd a titok alól feloldott anyagot hozza nyilvánosságra.
Mivel a NAIH döntését a minősítő akár bíróságon is megtámadhatja, a titkosítás alól feloldott ügyirat nyilvánosságra kerülése legkorábban márciusra várható, ha csak közben a minősítő korábban, a NAIH-vizsgálattól függetlenül meg nem teszi ezt. Korábbi értesülésünk szerint a minősítést már feloldotta a titokgazda, s csak politikai döntés szükséges az ügy nyilvánosságra hozatalához.
Az Átlátszó munkatársa a titkosítás feloldásának igényét azzal indokolta, hogy „a nyilvánosság az eddigiekben csak meg nem erősített, de nem is cáfolt információmorzsákhoz juthatott hozzá ebben az igen fontos közügyben … a vádlottak közül az I–III. rendű vádlott (Galambos, Laborc, Szilvásy – a szerk.) kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények vádja miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróságok ítéleteit”.
Mindeközben kiderült: akár új eljárás is lehet az ügyben. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség ugyanis felülvizsgálati kérelem benyújtását fontolgatja, mert úgy véli, hogy nincs minden rendben a jogerős ítélettel.