2017. január 17., kedd, Antal, Antónia napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/feloldhatjak-a-kemugy-titkositasat-1319446/

Feloldhatják a kémügy titkosítását

A Laborc Sándor, Galambos Lajos és Szilvásy György nevével fémjelzett kémügyben felmerült az évtizedekre szóló titkosítás részleges feloldása. Amennyiben ez megtörténik, kiderül, hogy valóban orosz titkos ügynökök végezték-e a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal egyes tisztjeinek hazugságvizsgálatát.

A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódhat másodfokon az úgynevezett kémper, immár másodszor. Miután az ügyet 2040-ig titkosították, pontosan ma sem tudható hitelt érdemlően, hogy mi történt. Mint megtudtuk, felmerült, hogy az ügy titkos minősítését részben vagy egészben törlik. Ehhez meg kell vizsgálni, vannak-e a kémügynek olyan részletei, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a nemzetbiztonságot vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait.

Amennyiben bizonyos adatoknál törlik is a titkos minősítést, az NBH munkatársaira vonatkozó személyes adatok továbbra is anonimok maradnak, mint ahogy a NBH szervezeti felépítésére vonatkozó részek is, ha vannak ilyenek az iratokban, hiszen azok nyilvánosságra kerülése a jogutód Alkotmányvédelmi Hivatal érdekeit sérthetik. A titkosítás alóli mentesítés azt is jelentené, hogy a közvélemény megismerhetné, van-e valóságtartalmuk a kémügyről szóló újságcikkeknek, és ha van, mennyi. A konkrétumok megismerése után lehet eldönteni, hogy szakmai vagy politikai ügyről van-e szó, mint ahogy az a vádlottak részéről elhangzott az eljárás során.

Ami ismert: a Katonai Ügyészség Galambos Lajost a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben. 2016 őszén a megismételt elsőfokú eljárásban – nem jogerősen – bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa.

Másodfokon eljáró tanács ismét visszaadhatja az ügyet első fokra, vagy jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, esetleg bizonyítási eljárást indít, amennyiben új bizonyítékok jutnak a tudomására. Az első esetben első fokon ítélkező Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én – a 2016-os ítélettel homlokegyenest ellenkező ítéletet hozva – Galambos Lajosra és Szilvásy Györgyre két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Laborc Sándort egy évi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg P. Lászlót felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól.

Forrás: Éberling András

Itt Szilvásy Györgyöt (hátul) és Laborc Sándort világították át

A felmentő ítélet után Sebes Péter, Szilvásy György védője azt mondta a PestiSrácoknak: a törvényszék megállapította, egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, és az ügyvéd szerint a tárgyaláson elhangzott az is, hogy a bíróság nem azt mondta, hogy ami a vádiratban van, az nem igaz, hanem azt, hogy az nem bűncselekmény. A vádirat azonban titkos. A büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás egyes munkatársait, amelynek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A Heti Válasz 2011. szeptember 29-i verzióját eddig senki sem cáfolta, titoksértés miatt sem indult eljárás senki ellen. „Galambos Lajos 2007-ben humánerő-átvilágításra szerződtette a tulajdonosai révén orosz–ukrán hátterű Zömök Kft.-t.

A cégnek azt kellett hazugságvizsgálatokkal kiszűrnie, milyen feltételezett útvonalon csordogálnak titkosszolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez. A kis kft. nem sufnituningban végezte a poligráfos munkát; a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba. Galambosék eleinte bolgárnak, tehát NATO-szövetségesnek próbálták álcázni a különítményt – amikor pedig az NBH tolmácsának és pszichológusának feltűnt, hogy oroszokról van szó, a főigazgató a riasztásuk ellenére sem állíttatta le az akciót. Úgy tudjuk, mindössze másfél tucat nemzetbiztonsági munkatársat vizsgáltak meg a vendégek, ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat bázisára – így a hivatal technikai megtámadását sem lehet kizárni. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba; a feltűnésmentes behozatalt az NBH reptéri kirendeltsége biztosította (szoros együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit üzemeltető Zömök Kft.-vel)” – írta a Heti Válasz.

A vádlottak az eljárás során mindvégig azzal védekeztek, hogy nem követtek el bűncselekményt, mindenben a szolgálati szabályzatnak megfelelően jártak el, ám amennyiben a Heti Válasz verziója akár csak köszönő viszonyban is van a valósággal, még a kémkedésnél is komolyabb kérdéseket vet fel az ügy. A hetilap jogász szakírója 2013. október 8-án ezt írta: „Ha máshonnan nem, regényes kémhistóriákból, vagy éppen kémfilmekből tudhatjuk, hogy a titkosszolgálatok évek, évtizedek alatt építik be ellenséges szervezetekbe ügynökeiket, hogy azok más ügynökök, vagy éppen politikusok (illetve ezek családtagjai, szeretői stb.) közelébe férkőzve feltérképezzék azokat a kockázati tényezőnek minősülő, így zsarolásra felhasználható személyi viszonyokat, amelyeket – ha valóban ez a mi kémügyünk büntetőjogi alapja – a magyar titkosszolgálatok vezetői tálcán kínáltak fel az oroszoknak.

Aki pedig ilyet csinál, az bőven megvalósítja a kémkedés törvényi tényállását, de akár még hazaárulásnak is minősíthető ez a cselekedet; hiszen „az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával követi el.” Galambos és társai ellen „csak” kémkedés miatt emeltek vádat, tette hozzá a szakíró.

A másodfokon eljáró bíróságnak kell eldöntenie, hogy a vádlottak valóban a szolgálati szabályzatban leírtak szerint jártak-e el, valamint követtek-e el bűncselekményt vagy sem.

Kiemelt

Százötvenmilliárd felújításokra

Még ebben az évben kijavítják az M1-es és az M7-es autópályák rázós szakaszait.

Poszt-trauma

Már árulják az Obama-korszak utolsó leheletét

Újabb remek ötlettel álltak elő az amerikai liberálisok.

Pilhál György is szerkesztőséget vált

Tovább erősödik a csapat.

Na, hová tart Bayer Zsolt?

Távozik a Magyar Hírlaptól.

Na, hová tart Azurák Csaba?

Intenzív tárgyalások zajlanak az ellenzéki körökben nagyon népszerű Kóczián Péterrel is.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!