Bús Balázs szerint minden települést érint az a januári törvénymódosítás, amely szerint a helyhatóságok által kiszabott szabálysértési bírságok az államkincstárba kerülnek és nem helyben hasznosulnak. Ez Óbuda-Békásmegyer esetében körülbelül 180 millió forintot jelent. Emiatt az önkormányzat azt is fontolóra vette, hogy bírság helyett inkább feljelentést tegyenek a szabálysértőkkel szemben. A HÉV és az agglomerációs buszjáratok állami kézbe adása kapcsán a III. kerületi polgármester bízik abban, hogy az átadás nem érinti a szolgáltatás minőségét.
A korábban nagy sajtóvisszhangot kapott giccsadó kapcsán Bús Balázs elmondta: április 1-től való kivetése a megelőzést szolgálja. A cél, hogy az építési engedély alól mentesülő lakáscélú beruházások a továbbiakban is betartsák a kerületi építési szabályokat. Egy fillért sem szeretnénk beszedni ilyen jogcímen – hangsúlyozta a polgármester. Puskás Péter alpolgármester elmondta, hogy a főváros jóváhagyásával a jövő év elejéig tovább bővítenék a kerületi parkolási rendszert, fizetőövezetbe kerülne Kaszásdűlő is. Lapunk kérdésére szólt a Szentendrei út–Bogdáni út sarkára tervezett, a plázastop óta első budapesti üzletközpont-építkezésről is. A gázgyári iszappal szennyezett terület rekultivációja és a beruházás elől minden akadály elhárult, de a német beruházó még nem döntött az építkezés kezdési időpontjáról.
A tegnapi sajtótájékoztató témája volt az idei, 28 milliárd forintos költségvetés is. A kerületi büdzsé negyedét fejlesztésre fordítják. Ezenfelül az államtól kapott több mint 1,5 milliárd forintos támogatásból megkezdődhet a békásmegyeri piac átépítése, a Kiscelli utca túlterheltségét csökkentő Váradi utca meghosszabbítása, új uszoda és műfüves pálya építése a TVE-pályánál, és kicserélhetik végre az Árpád Gimnázium balesetveszélyes nyílászáróit.
A giccs adója
Az önkormányzat január második felében döntött úgy, hogy áprilistól évi félmillió forint giccsadót vetne ki a kerület építési szabályzatában megfogalmazott szempontokat figyelmen kívül hagyó építkezőkre. A helyhatóság ezzel a megoldással akar gátat vetni a csiricsáré házak elszaporodásának, ami az építési engedély megszűnése nyomán várható. Az adót nem vagyoni típusú adóként vezetnék be, a kerületi szabályoktól való eltérés ténye szabja meg a nagyságát. Minthogy a parlament két éve az önkormányzatok hatáskörébe utalta a helyi adók kivetésének jogát, az esztétikai szempontokon nyugvó rendelkezés bevezetésének nincs törvényi akadálya.