A táti szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítására, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelmére összesen 585 millió forintos programot indít Komárom-Esztergom megyében a Duna–Ipoly Nemzeti Park – jelentette be tegnap Füri András igazgató.
A Hortobágyi Nemzeti Park területén ugyanakkor bruttó 850 millió forintból kezdődik élőhely-rekonstrukció; a programot környékbeli vállalkozók bevonásával valósítják meg. Elvégzik a tiszakürti Kis-Tisza komplex élőhely-rehabilitációját, valamint megoldják a beregi és nyírségi lápok vízutánpótlását.
A Közép-Tisza területén négy hektáron létrehoznak egy ideiglenes vízborítású vizes élőhelyet, ezzel a beavatkozással biztosítják a területen előforduló Natura 2000 jelölőfajok számára a szükséges feltételeket. A tervezett vizes élőhely az itt előforduló gémfélék táplálkozó területeként is működik majd. Végül két kilométer hosszú szakaszon megerősítik a Tisza árvízvédelmi töltését is.
Megkezdődött a mecseki barlangok környezetbarát átalakítása, felújítják az Abaligeti-barlang és a tettyei mésztufabarlang látogatható szakaszait: korszerűsítik a világítási rendszert, valamint megerősítik a kőzetállékonyságot.
Emellett a patakot, a levegőt, az élővilágot, valamint a kőzetek mozgását figyelő rendszert építenek ki az Abaligeti-barlangban. A beruházások a Széchenyi 2020 programban, csaknem 170 millió forint támogatással valósulnak meg. A program későbbi szakaszaiban a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő más barlangokban is fejlesztenek, valamint a Szársomlyón lezárják az egykori bauxitbányászat nyomán megmaradt tárókat, járatokat.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság csaknem 224 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Dévaványa környékén élő túzokállomány élőhelyeinek fejlesztésére. Cserélik a 400 hektáros, szőrmés ragadozóktól mentesített túzokvédelmi mintaterület kerítését több mint 8,2 kilométer hosszan.
A korábbi három helyett öt kaput alakítanak ki, emellett a déli oldalon tornyot építenek ki azért, hogy a kerítésen kívülről zavartalanul figyelhessék meg a madarakat. Az állomány biztonságos vízellátása érdekében kutat is fúrnak, és megszüntetik a használaton kívüli töltéseket és csatornákat.
Lerakták az őriszentpéteri Natura 2000 Látogatóközpont alapkövét is.
A 800 négyzetméter alapterületű épületegyüttes, amely várhatóan 2018 tavaszára készül el, a tájegység természeti értékeinek bemutatását szolgálja, de új otthonra talál benne az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság is.