A NATO-tagállamok fegyveres alakulatainak is lehetővé teszi a részvételt a déli határ védelmében a magyar kormány határozata. A dokumentum szerint a kabinet engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását – közös gyakorlatozás, támogató tevékenység – a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában. A határozatban ugyanakkor az is szerepel, hogy a Magyar Honvédség Közös Akarat elnevezésű határrendészeti feladatának támogatásában egyidejűleg legfeljebb ezer katona vehet részt. A határozat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15-éig tevékenykedhetnek Magyarországon. Az élő erős védelem mellett egyre biztosabb lesz a fizikai határzár is, értesüléseink szerint a horvát–magyar zöldhatár már csak két rövidebb szakaszon és a Somogy megyei Zákánynál, néhány méteren van nyitva. Mint azt lapunk megírta, a zákányi átjárót október 15-ig szinte biztos, hogy nem zárják le, de a néhány méteres sáv a jövő csütörtököt követő napokban is nyitva maradhat egy darabig. Itt szervezetten kezelik a nagy tömegben, csoportokban érkező migránsokat.
Megjelentek a kerítésépítők a Somogy megyei Péterhida alatti térségben is. A határszakasz itt meglehetősen tagolt, a Dráva bal partján pedig ebben a térségben egy horvát falu, Kriznica található egy több négyzetkilométeres területtel együtt. A területet a horvát anyaországgal híd és komp köti össze. Káló Tímea, Péterhida polgármestere arról beszélt lapunknak, hogy rendőri segítséggel ketten mentek ki a horvát–magyar határhoz. – Méréseket végeztek, hogy milyen a térerő, a katonák tudnak-e majd egymással kommunikálni. Emellett bemérték az egész határszakaszt – tájékoztatott.
Szintén építik még az ideiglenes biztonsági határzárat a Baranya megyei Sárok térségében, egy körülbelül egy kilométeres szakaszon. Uszléber Jánosné, a település polgármestere elmondta: itt eddig azért nem készült el a kerítés, mert nyáron ezen a szakaszon egy új út épült a határra. – Az út Horvátország felőli oldalára nem tudták kiépíteni a kerítést, mert nem fért el, csak a gyors telepítésű drótakadályt (gyoda) tudták lerakni. Most a „magyar oldalra” állítják fel a kerítést – tette hozzá Sárok első embere.
Kiépítették közben a határzárat a mocsaras területeken, így a Duna árterében is, amelyeket nehézgépekkel nem tudtak megközelíteni. A gyodát azonban kihúzták a Dunáig.
A horvát határzár és a migráció volt a fő témája annak a tárgyalásnak is, amely tegnap kezdődött meg Áder János köztársasági elnök, a visegrádi országok (V4) államfői és a horvát elnök részvételével Balatonfüreden. Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő ma délelőtt folytatja a megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. A Magyar Idők úgy tudja, Áder János már tegnap bejelentette: a migrációval kapcsolatos közös állásfoglalást vár a tárgyaló felektől.
Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic már szerdán tárgyalt a budapesti Sándor-palotában is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő kijelentette: egyetértettek abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben.
Kolinda Grabar-Kitarovic az M1-nek adott szerdai interjújában elismerte, hogy felkészületlenek voltak a migránshullám kezelésében. – Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Macedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt – mondta a horvát államfő.