2016. augusztus 27., szombat, Gáspár napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/evente-tiz-allatkinzo-kerul-bortonbe-magyarorszagon-281035/

Évente tíz állatkínzó kerül börtönbe Magyarországon

Állatkínzás miatt évente 200-250 eljárás indul a bíróságokon, és átlagosan tíz vádlott letöltendő börtönbüntetést is kap az általa elkövetett bűncselekményért. Az Országos Bírósági Hivataltól megtudtuk: 2011-től tavalyig összesen 48-an kerültek rács mögé állatkínzás miatt.

2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is 11 embernek kellett börtönbe mennie, míg 2013-ban 9, a tavalyi első fél évben pedig 6 embert ítéltek letöltendő börtönbüntetése. Az állatvédelmi törvény szerint eddig az számíthatott büntetésre, aki a jogszabály megfogalmazása szerint „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy azzal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vagy elűzi, elhagyja vagy kiteszi gerinces állatát, vagy az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”.

Új tételként jelent meg ezek mellett januártól a kutyák láncon tartásának szabályozása. A 2012-ben szigorított állatvédelmi törvény új rendelkezései szerint nem szabad tartósan láncon tartani az ebeket. Az új rendelkezés már most, január második hetében is érezteti hatását. Információink szerint eddig több vidéki település lakói is jelezték a helyi gyepmesternek, hogy saját maguk adják le kutyájukat. A gyepmesterek szerint a nagyobb városokban a rendelkezés miatt könnyen megtöbbszöröződhet a kóbor kutyák száma. Mivel a tiltás elsősorban a vidéken élőket érinti, lapunk is ott kérdezősködött. Olyan gyomaendrődiekkel beszéltünk, akik eddig láncon tartották kutyájukat. A település tanyavilágának lakói szerint lehetetlen betartani az új rendelkezést, hiszen a tanyák körül nem egy esetben kerítés sincs, így az évek óta láncon tartott állat azonnal „világgá szaladna”.

Ráadásul közben biztosan rátámadna mindenkire, akivel találkozik, mert ezeket a kutyákat nem hobbiból, hanem házőrzőként tartják – mondta egy neve elhallgatását kérő férfi. Olyan nyilatkozó is akadt, aki arról beszélt, hogy nem foglalkozik a jogszabályváltozással, mert szerinte úgysem ellenőrzi senki a végrehajtását. Legalábbis abban reménykedik, hogy a tanyákon biztosan nem lesz ellenőrzés.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint sajnos „kommunikációs hézag” van a jogszabály bevezetésében, hiszen annak módosítását már évek óta egyeztették és tervezték, most mégis viszonylag hirtelen „zúdult rá” az országra az új rendelet. Ezért a szabályozást talán sokan félreértik majd.

A szakértő szerint fontos tisztázni, hogy a jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról. Az viszont igen, hogy ezután egy kutya se legyen tartósan megkötve. A kurátor szerint számos jogvitát eredményezhet majd, hogy mit jelent a „tartósan kikötve tartás”, és ezt hogyan állapítják majd meg a bíróságok, mert az időtartam részleteiről nem szól a kormányrendelet.

Szintén fontos tisztázni, hogy az, aki vét a jogszabály ellen, nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatálya alá. Ha valaki egy tartósan láncon tartott kutyán szeretne segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. A kivizsgálás után elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az eb gazdája. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor állatvédelmi bírságot szabhatnak ki rá, amelynek alapösszege tizenötezer forint. Ez az összeg minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető, egészen százötvenezer forintig.

Az állatvédő szerint a rendelet előírásai csak egyfajta követendő irányt határoznak meg. Hazánkban ugyanis ma megközelítőleg másfél millió oltott és legalább ugyanennyi, a rendszerben nem nyilvántartott kutya él. A mozgásukban korlátozott állatok szenvednek, frusztráltak és előbb-utóbb agresszívakká válhatnak. Egy tíz éve láncon tartott, nagy testű kutya is megtámadhat valakit, ha szabadon engedik.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

Bakondi György: a szerb határ védelmére kell koncentrálni

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Bulgária és Románia felől is erősödik a migráció, de ezzel kapcsolatban még nem kell újabb döntéseket meghozni.

Poszt-trauma

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Tombol a kettős mérce: már a fehér is fekete

A liberálisok megmutatták, hogyan kell fából vaskarikát csinálni.

Bayer feltámasztotta az SZDSZ-t

De nyugi, csak egy pillanatra!

Mire tanít bennünket a 444.hu?

Erkölcs, etika, emberség.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!