Legalább 3-4 év, mire a magyar kormány a fővárossal karöltve pert indíthat, ha az utóbbi évtized legnagyobb korrupciógyanús ügyében, a 4-es metró beruházása kapcsán több tíz milliárd forintot vonna el Brüsszel Magyarországtól – tudta meg a Magyar Idők Szalóki Flóriántól. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az OLAF-fal nem érintkezhetnek a nemzeti kormányok, meg kell várni, míg az uniós korrupcióellenes hivatal jelentése alapján az Európai Bizottság bejelenti pénzügyi korrekciós igényét.
A csütörtöki Kormányinfón említett több mint 70 milliárd forintos összeget a helyettes államtitkár a legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, de nem tud olyan uniós precedensről, ahol érvényesült volna maximális elvonás, 100 százalékos korrekció. Az NFM munkatársa lapunknak korábban elmondta: tapasztalataik szerint legkorábban idén október-novemberben kaphatja meg a magyar kormány a bizottság korrekciós határozatát, azt, hogy mennyit kell visszafizetni az EU-nak. Ha ezt a tagállam vitatja, akkor békéltető tárgyaláson folytatódik az ügy, itt még van mód a megállapodásra.
Ha nem, a következő fórum a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság. Szalóki Flórián szerint csak akkor érdemes a kormánynak és a fővárosnak bíróságra vinni az ügyet, ha az uniós fórumokon már szó szerint elmentünk a falig, tudjuk, mekkora a korrekciós összeg, illetve per- és fizetőképes feleket lehet bevonni. Megjegyezte: polgári peres keresetet legjobban mindig egy lezárt per, egy független bíróság ítélete alapozhat meg. Arra is emlékeztetett, hogy a brit SFO, a szigetország csalások elleni hivatala is részt vesz az OLAF-os nyomozásban. A helyettes államtitkár szerint mivel a britek az Alstom vezetőinek valószínűleg vádalkut ajánlottak azért, hogy az egész ügyet felgöngyölíthessék, ezért be kell kérnie Magyarországnak az ottani ügyészségi iratokat is. – Korábban a Siemens is került hasonló, uniós korrupciós ügybe, és az utána következő polgári perben kifizették az általuk okozott kárt – tette hozzá.
Szalóki Flórián egy félreértést is igyekezett eloszlatni: az OLAF-jelentésnek nem része a fővárosi dugódíj kérdése és a metró alulhasználtsága. Ez egy másik háború, másik fronton, másik hadszíntéren – jegyezte meg, majd hozzátette: eddig még nem hangzott el pénzügyi korrekció igénye az unió részéről. A Demszky-érában minden alap nélkül önként vállalt behajtási díjat a jelenlegi városvezetés nem vezette be. Ráadásul azt törvény is tiltja. Szalóki Flórián szerint nagyon ritka, hogy vállalás vagy indikátorszám nem teljesülése miatt korrekciót rendel el az EU. Megemlítette: egy hazai precedens volt eddig, a Budapest–Lőkösháza vasútvonal uniós támogatású felújítása után a tervezett 17 perc menetidő-megtakarítás helyett csak 13 percet értek el, ebben az esetben két százalékot kért vissza Brüsszel az általa adott támogatásból. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metró beruházási költsége mintegy 400 milliárd forint volt, de ehhez az EU csak 180 milliárdot adott. Normál képlet esetén, ha Brüsszel látja a megtérülést, akkor 85–15 lett volna az uniós és a hazai finanszírozás indokolt aránya, de ennek eleve csak töredékét kaptuk.