„A kommunizmussal nemcsak az a baj, ami az önkényuralmi rendszer alatt történt, hanem az is, hogy sokkal a diktatúra megdöntése után is érezhető lesz még annak negatív hatása” – idézett Horváth János professzor Márai Sándor íróval egykor folytatott személyes beszélgetéséből az Értelmiségiek a vidékért nevű társaság pénteken megtartott budapesti rendezvényén.
A Rákosi rémuralma alatt bebörtönzött akadémikus szerint a tudomány eredményeinek felhasználása és az értelmiség mozgalommá formálódása vezetheti ki a vidéket a kommunizmus alatt kialakult és azóta is tartó áldatlan állapotából. A tudós kiemelte: fontos, hogy felelős nemzeti politika hangolja össze ezeket az erőfeszítéseket és szabályozza az anyagi javaknak a vidéki embereket és kisgazdaságaikat is segítő újraelosztását.
Még régebbre vezette vissza a vidék háttérbe szorulását Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató egyetemi tanár, aki rámutatott: a külföldi piacra termelő földesúri nagybirtokok elterjedése figyelmen kívül hagyta és ellehetetlenítette a kis falvak világszínvonalú tudás- és hagyománytárát.
A sokáig a néhai Csoóri Sándor közeli munkatársaként tevékenykedő és a rendezvényt szervezőként is jegyző Nikházy Gábor szerint valódi tartalékainkat a vidék jelenti, a termőföld az egyik legfontosabb stratégiai kincsünk, amelyet kis közösségekben, magas szintű szaktudással ellátva lehetne leghatékonyabban megművelni.
A konferencián beszédet mondott még Horkay Ferenc szívsebész professzor és Kathy-Horváth Lajos hegedűművész is, a felszólalásokat Gazsó Ferenc moderálta.