Egy egyértelmű nemzetstratégiai imperativust kisstílű politikai alku tárgyává tettek – így fogalmazta meg lesújtó véleményét Borbély Zsolt Attila politológus arról, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény-módosítást, amely tiltotta volna idegen népesség Magyarországra telepítését. A neves erdélyi közírót a jobbikosok rendszeresen meghívják értelmiségi holdudvaruk üléseire, a legutóbbi, augusztusi soltvadkerti találkozón is jelen volt.
Borbély úgy véli: „a szavazásig még megbocsátható dolog a taktikázás, de hogy nem szavazták meg, erre nincs és nem is lehet olyan magyarázat, amely összeegyeztethető a nemzeti szempontokkal. Egyértelműen a nemzeti érdekek ellen cselekedtek, és úgy gondolom, szellemi holdudvaruknak is csalódást okoztak.” Hozzátette: ezt a nem pártelkötelezett, de nemzetben gondolkodó emberek nem támogatják. Mint fogalmazott: „az ismeretségi köröm kilencven százaléka elítéli a Jobbik lépését, akik ezzel egyetértenek, azok mind jobbikos pártpolitikusok”. Szerinte a Jobbik nem vett tudomást arról, hogy ez az egész játszma nemcsak Magyarországon zajlik, hanem van egy nemzetközi kontextusa is. – És ennek a harcnak Orbán Viktor – tetszik ez a Jobbiknak, vagy sem – a szuverenitáspárti és Európát Európának megőrizni akaró erők egyik első számú tisztje – tette hozzá. Borbély rámutatott: „most az ő pozícióját gyengítették nemcsak Magyarország, hanem egész Európa érdekével szemben”. Hozzáfűzte: olyan hibát követtek el, hogy ebben a helyzetben a cinkos, aki néma elv érvényesül.
Raffay Ernő az egyik legtöbbet invitált személy a Jobbik vidéki fórumaira. A párt szimpatizánsai különböző történelmi előadásokra és könyvbemutatókra hívják a történészt. Kérdésünkre Raffay azt mondta: „a Fidesz által felvetett kérdés a magyarság nemzetstratégiai szempontjából kiemelten fontos, azzal teljesen egyetértek”. Mint fogalmazott: ebben az esetben fontos lett volna felülemelkedni a pártpolitikai szempontokon. „Nem akarok senkit megbántani, fáj a szívem, amikor ez történik a nemzeti oldalon” – tette hozzá a történész.
Megkérdeztük Bíró András Zsoltot, a Kurultáj főszervezőjét is, akit Vona Gábor az egyik cikkében saját példaképének nevezett. Bíró 2013-ban a párt egyik legmagasabb kitüntetését, a Pongrátz Gergely-érdemkeresztet is megkapta. A Kurultáj főszervezője lapunknak elmondta: szerencsétlennek tartja, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény-módosítást, amit meg kellett volna tennie, nem elegáns nemzeti ügyben feltételeket szabni. Emellett szerencsétlennek tartja azt is, hogy a két párt nem tudott egymással megegyezni a kérdésben. – Ugyanakkor túlzónak tartom azt is, hogy valóságos hadjárat indult Vona Gábor ellen a nemzeti médiában. Sajnálom, hogy elmérgesedett a helyzet a két párt között – fűzte hozzá. Kitért azonban arra, hogy nem egy egyszeri és megismételhetetlen alkalomról van szó, újra be lehet terjeszteni az alaptörvény módosítását. Szerinte konszenzusra kell jutni, és bízik benne, hogy akkor sikerül módosítani az alaptörvényt.
Vincze Gábor történész – akit ugyancsak meghívott a Jobbik a soltvadkerti találkozóra – lapunknak azt mondta, hogy a Jobbik vezetése túltaktikázta ezt a kérdést. – Vannak nemzeti ügyek, amikor ha fogcsikorgatva, nagy levegőt véve is, de oda kell állni, és szavazni kell. S a jobbikos értelmiségi barátaimnak ugyanez a véleménye, olyanoknak is, akik ott voltak Soltvadkerten – fogalmazott a történész. Újkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság egykori elnöke más véleményen van, ő egyetért a Jobbikkal abban, hogy egységesen kell kezelni az alaptörvény módosításának és a letelepedési kötvény kivezetésének a kérdését. – Annál is inkább, mert ha kivezetik a letelepedési kötvényt, a Jobbik 24 órán belül megszavazza az alaptörvény módosítását – fejtette ki Újkéry Csaba, aki így nem ért egyet azzal, hogy a Jobbik aprópénzre váltotta a nemzet érdekeit.
Nem így gondolja Tóth Gy. László politológus, aki a Jobbik feladatáról hosszan értekezett a soltvadkerti találkozón. Leszögezte: teljesen irracionálisnak, megmagyarázhatatlannak, politikailag pedig elhibázottnak tartja a párt döntését. – Vona Gábor létrehozott egy pártot a szélsőjobboldali eszmékre alapozva, ám potenciálisan a magyar társadalom 15-20 százaléka vall ilyen nézeteket, és körülbelül negyven százalék enyhén antiszemita. Aztán ezt az eszmeiséget otthagyta, kitalálta, hogy bemegy centrumba, ahol viszont ott van a Fidesz, amely az egészet lefedi, így nincs hely. Emiatt olyanokat lép, amivel csúszik át balra, de ez szintén képtelenség, amire ő is rájött. Vona Gábor jelenleg egy elképesztően nagy légüres térben van, és megmagyarázhatatlanok a lépései, amivel összezavarja saját választóit is. Ez így öngól, rejtély, hogy Vona mit csinál – hangsúlyozta Tóth Gy. László.