2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/eros-digitalis-immunrendszer-kell-2504602/

Erős digitális immunrendszer kell

A szülőket is felkészítik az online kiszolgáltatottságból és a jogorvoslati lehetőségekből
A digitális világ – ahova egyre fia­talabb korosztályok lépnek be – hatalmas lehetőségeket rejt, ugyanakkor bővül a lehetséges veszélyek tárháza is, például adatlopások, online zaklatások formájában – fogalmazott Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár a lapunknak adott interjúban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Új Nemzedék Központtal átfogó programot dolgozott ki, amellyel szeretnék úgymond megerősíteni a fiatalok digitális immunrendszerét, és egyúttal útmutatást adni a szülőknek, hogyan védhetik meg gyerme­küket.

– Milyen impulzusok, visszajelzések alapján kezdték el programot?
– Nemrég mutatták be a #Sohavégetnemérős című filmet, amelynek az egyik jelenetében egy fiú leszólít egy lányt, teljesen ismeretlenül. Az eleinte bájos jelenet fokozatosan vérfagyasztóvá válik, mert a fiú mindent tud az ismeretlen lány magánéletének mozzanatairól, így sikerrel lepi meg őt a legváratlanabb helyszíneken, még akkor is, amikor a lány már menekülne. És hogy honnan nyerte az informá­ciót? Nem máshonnan, mint a lány Facebook-oldaláról. A filmről sok rendhagyó osztályfőnöki órán beszélgettek a fiatalokkal, és kiderült, hogy a cyberbullying (a kibertérben történő zaklatás – a szerk.) és az online kiszolgáltatottság valós probléma, amivel az eddiginél komolyabban kell foglalkoznunk.

Fotó: Havran Zoltán

Illés Boglárka joggal kérdezi: fel vagyunk készülve ennyi, a virtuális térből jövő információ szűrésére?

– Ekkora változások történtek az internethasználat terén az elmúlt években?
– Naponta hatvan százalékkal több adatot hozunk létre, mint tíz évvel ezelőtt egy teljes esztendő alatt. Fel van készülve az emberi agy ennyi információ szűrésére, befogadására? Vagy nézzünk egy másik adatot: 2012-ben minden harmadik fiatalnak volt okostelefonja, 2016-ra már a megkérdezettek 85 százalékának. A Magyar ifjúságkutatás felmérés megmutatta, hogy a fiatalok 88 százaléka naponta internetezik, viszont 24 százalékuk éjjel-nappal használja valamilyen formában az internetet. Több millió személyes adatot lopnak el évente, és a lopások ellen az óvatlan felhasználók védtelenek. Ezek tehát olyan új kihívások, amelyekre komplex válaszokat kellett adnunk.

– A Digitális immunerősítő program hogyan ad választ ezekre?
– A program célja egy olyan csomag összeállítása, amelyben csaknem száz gyakorlatorientált javaslat lesz, amelyek arra irányulnak, hogy a fiatalok biztonságosabb kibertérben mozoghassanak, jobban felvértezve önmagukat a veszélyekkel szemben. Ez lesz az úgynevezett Digitális immunerősítő csomag. A javaslatokon többek között PR-szakértőből, országosan elismert reklámpszichológusból és rendőr alezredesből álló szakembergárda dolgozik, ők alkotják a digitális immunerősítő kerekasztalt.

– Miért látták szükségesnek, hogy külön gyermekvédelmi straté­giát dolgozzanak ki?
– Drasztikusan csökkent a digitális világba való belépés alsó korhatára. Ma már egy alig kétéves kisgyermek is könnyedén eljátszadozik a tableten, a gyermekek kiszolgáltatottsága pedig még a fiatalokénál is nagyobb. A Digitális gyermekvédelmi stratégiá­ban éppúgy szerepel a tartalomszűrő szoftverek fejlesztése, mint a kortárs mentorprogram. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a gyermekekkel bármilyen felelősségi kapcsolatba kerülő személyek – például tanárok, szülők, gyermekvédelemben dolgozók – megfelelő felkészítést kapjanak a médiatudatosságról vagy például a jogorvoslati lehetőségekről. De a stratégia része a resztoratív – azaz a helyreállítást a fókuszba helyező – sérelemkezelési technikák alkalmazása, hogy ha már megtörtént a baj, akkor legalább annak negatív következményeit enyhíteni tudjuk.

– A védelem kialakítását szolgálja a digitális immuntérkép is?
– A digitális immuntérkép megmutatja, hogy a különböző korosztályoknak milyen típusú kiberbiztonsági kihívásokkal kell szembenézniük. Például egy gyermek esetében sokkal hangsúlyosabb az erőszakos tartalomtól való megóvás, míg a kamaszoknál az ­online zaklatás vagy a személyes adatokkal, saját használatra szánt képekkel való visszaélés jelenik meg erőteljes veszélyfaktorként. A térkép várhatóan 2018 januárjában lesz elérhető.

– A gyakorlatban hogyan fog működni a fiatal internethasználók védelme?
– Egy önvédelemre, nagyobb médiatudatosságra nevelő programról van szó, amelynek fókuszában a képzés és a figyelemfelhívás áll. A fő cél, hogy a fiatalok minél több fórumon halljanak a programról, és a körükben is olyan témává váljon ez a kérdéskör – kiemelten a cyberbullying –, amelyről szabadon lehet beszélni.

– Mit lehet kezdeni azzal az ellentmondással, hogy a szülők, akiknek meg kellene védeniük gyermeküket a digitális veszélyektől, kevésbé ismerik a rendszert, mint a Z és Alfa generáció?
– Ez egy jogos kérdés. Az X generáció, vagyis a szüleim, nagyszüleim generációja egy teljesen más világban nőtt fel. Az ő fiatalkorukban még a televízió térhódításától volt hangos a közbeszéd, a telefon pedig sok háztartásban még nem is volt jelen. Ehhez képest ma azt látják, hogy gyermekeik bármilyen információhoz hozzájutnak és bárkivel bármikor kapcsolatba kerülhetnek. De nem lehetetlen alkalmazkodni, ezt szolgálják a már említett képzések is a Digitális gyermekvédelmi straté­gián belül, amelyek a szülőket is célozzák. Az ellentmondást tehát a program úgy kezeli, hogy nem a szülőktől várja a megoldást, hanem igyekszik olyan ismert személyiségeken keresztül megszólítani a fiatalokat, akik példát mutathatnak nekik. De tény, hogy a védekezésben a leghatékonyabb, és a fiataloknak is a leghitelesebb az, ha náluk alig idősebb, de képzett kortársaik segítik őket az ­online térben való biztonságos eligazodásban. Erre a gondolatra épül a kortárs mentorprogram.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!