A tavaly júliusban hatályba lépett integritási szabályzat lényege, hogy feddhetetlennek, tisztának, sérthetetlennek, pártatlannak kell lenni, hiszen az emberek jogos elvárása, hogy a bírósági szervezet garantálja a személyi és intézményi integritást, ami tehát nem azonosítható pusztán a korrupciómentességgel, annál sokkal tágabb fogalom – vetette előre a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, akit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének utasítását ért támadások hátteréről kérdeztünk.
Ribai Csilla elmondta, a jogállamiság lényege a jogorvoslati jog, amelynek eredményeként az arra feljogosított szervek, így az Alkotmánybíróság is mérlegre teheti az előtte megtámadott döntések jogszerűségét. A szabályzat felülvizsgálata azonban ettől függetlenül is szerepel az OBH napirendjén, mivel a hatályba lépését követő egy év elteltével összegezni kell a tapasztalatokat, s a mérleg alapján – ha ez szükséges – el kell végezni a rendszer finomhangolását.
A kritikusok szerint a szabályzat felesleges, mivel bírókra vonatkozó alapvető magatartási normákat más, magasabb rendű jogszabály írhat csak elő. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke viszont úgy véli, a törvényi keretet az integritási szabályzat teszi teljessé, eljárási rendelkezéseivel biztosítja a diszkriminációmentességet, az egységes elbírálást. Hozzátette, hogy a szabályzat megalkotása egy hónapokon át tartó széles körű szakmai egyeztetés eredménye, és Ribai Csilla szerint egyszerre korlátozza és védi a bírákat – ezáltal biztosítja a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot, erősíti a közbizalmat.
Van, hogy az igazságszolgáltatást egy-egy nagyobb ügy elhúzódása miatt bírálat éri. A közelmúltban például a Budaházy-ügyet tárgyaló tanács elnökének írásba foglalási késedelméről olvashattunk. De előfordul az is, hogy a kiszabott büntetések tartalma nem találkozik a közvélemény elvárásával, s emiatt megkérdőjelezik a bíró szakértelmét vagy a pártatlanságát. Ezzel kapcsolatban a napokban Handó Tünde,az Országos Bírósági Hivatal elnöke úgy fogalmazott: az ítélkezésnek tárgyszerűnek, objektívnek kell lennie, a bíróknak sohasem a közvéleményt kell kiszolgálni.
Ribai Csilla pedig azt hangsúlyozta: a bírósági ítélet nem a közvélemény elvárásaira tekintettel születik, hanem kizárólag a bírónak az ügy adatai és a bizonyítékok értékelése alapján kialakult meggyőződésén nyugszik. Sem a közvélemény, sem pedig más, az eljáráson kívül eső tényező nem befolyásolhatja a bírót meggyőződésének kialakításában – fogalmazott. Mindamellett fontos leszögezni azt is, hogy a törvények értelmében a bírónak időszerűen, megfelelő szakmai színvonalon kell ítélkeznie, szem előtt tartva a tisztességes eljárás követelményét.
Ribai Csilla kiemelte, hogy a bírákat ennek érdekében rendszeresen vizsgálják. Határozott időre kinevezett bírók esetében három év elteltével, határozatlan időre kinevezettek esetén pedig a kinevezéstől számított három év után, majd nyolcévente végzik el a bíróvizsgálatot. Egy-egy ilyen eljárásban a vizsgálatot végző bíró legalább ötven ügy iratait tekinti át, és a bírói tárgyalásvezetést is figyelemmel kíséri – mutatott rá az ítélőtábla elnöke.
A folyamat végén pedig ezek alapján értékelik a bíró alkalmasságát – derült ki az interjú során. A bíróvizsgálaton kívül lehetőség van fegyelmi eljárás indítására a kötelességeit megszegő bíróval szemben, ha pedig egy tárgyaláson bárki úgy érzi, hogy a bíró valamilyen oknál fogva elfogulttá vált, kezdeményezheti a kizárását.