Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az új Nemzeti alaptantervhez általános és középiskolák részére informatikai kerettantervet készített. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ennek kapcsán a Magyar Időknek elmondta: 2015-ben volt egy nagyon jelentős szakképzési stratégiai frissítés, amikor a szakgimnáziumok koncepcióját tette le az oktatási tárca az asztalra.
Abban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, illetve az informatikai ágazat nagyon jelentősen tudta érvényesíteni a területe érdekeit. Míg korábban a szakgimnáziumok esetében csak a kilencedik évfolyamon volt heti egy óra informatikaoktatás, addig mára a kilencedik és tizedik évfolyamon heti két órában tanulhatják azt a diákok. Ezenkívül pedig a tanuló eldöntheti, hogy akar-e plusz tanórát felvenni a tantárgyból. Tehát az óraszám jelentősen megnövekedett a szakgimnáziumokban.
Arra hogy sokak szerint kevés az informatikus, a helyettes államtitkár úgy reagált: jelenleg 15 554 diák tanul informatikához kötődő szakmát, ez a szakképzési centrumok összes tanulói létszámának 6,8 százaléka. Ebből a legnépszerűbb a szakközépiskolai képzésben a számítógép-szerelő, -karbantartó, az érettségi végzettséghez kötött felnőttképzésben pedig az informatikai rendszer-üzemeltető, szoftverfejlesztő és CAD-CAM informatikus szakmák.
– Egyre többen mondják, hogy a munkaerőpiacról körülbelül húszezer informatikus hiányzik, ezért is lenne szükség arra, hogy még több diák tanuljon informatikához kötődő szakmát – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Pölöskei Gáborné.
S miért választja a szükségeshez képest még mindig kevesebb diák az informatikusi pályát, amikor ezen a területen könnyen lehet jól fizető munkát találni? Pölöskei Gáborné úgy látja: valószínűleg a diákok nagy része nem tudja, mennyire szerteágazó lehetőségei vannak az informatikai ágazatnak.
– Egy gyerek sokszor csak a rendszergazdát és az informatikatanárt látja az iskolán belül. E téren tehát lenne feladat: meg kell mutatni az informatikus pálya szerteágazó világát – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Szerinte erre a témahetek jó lehetőséget adnak.
– Tavaly csaknem 670 iskola csatlakozott ehhez a programhoz, idén várhatóan nőni fog a számuk. Másrészt, ha a digitális módszertan más tantárgyaknál is megjelenik, akkor ez a gyerekek érdeklődését korán felkeltheti az informatika iránt. A szakgimnáziumok és szakközépiskolák esetében különösen érdekes lehet, ha a gyakorlatnak az elméleti részét oktatják a tanárok a digitális módszertan segítségével. Például megnézni egy pár perces oktatófilmet sokkal hatékonyabb és érdekesebb, mint elolvasni egy 25-30 oldalas elméleti tananyagot.
A pályaorientáció terén is van még teendő a helyettes államtitkár szerint.
– Nem csak abban kell gondolkodni, hogy a nyolcadikos gyerekeknek kinyitjuk a középiskola ajtaját és nyílt naponn megmutatjuk, milyen képzés folyik. Sokkal izgalmasabb lenne, ha a pályaorientációt a vállalatokkal együtt szerveznék a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és így mutatnák meg a különböző szakmai lehetőségeket. Gondolok itt többek között vállalatlátogatásokra is. Ennek nemcsak a döntés előtt álló nyolcadikos gyerekekhez kellene szólnia, hanem a hetedikesekhez is, sőt a szülőkhöz és az általános iskolás tanárokhoz is – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.