A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által kidolgozott és az ágazati sztrájktárgyalásokon elfogadott új bértábla szerint egy érettségizett pályakezdő ápoló alapbére bruttó 63 ezer, egy főiskolát végzetté pedig 93 ezer forinttal lesz több 2019 őszén, mint jelenleg. Az a nővér, aki legalább húsz éve dolgozik és felsőfokú végzettségű, 102 ezer forinttal magasabb alapbért kap majd a mostaninál. A legjelentősebb, 133 ezer forintos alapbér-emelésre pedig azok az ápolók számíthatnak, akik főiskolát végeztek és csaknem 30 éve a pályán vannak.
Az emelés tehát differenciált lesz a szakdolgozóknál, ami kifejezett kérése volt az ápolók szakmai szervezetének, amelynek folyamatosan jelezték a kórházakból: komoly feszültséget okoz, hogy az évenkénti minimálbér- és bérminimum-emelések miatt egyre kisebb a különbség az egyes életkori, illetve végzettségi kategóriákba tartozó nővérek fizetése között. Egy szakképzett kezdő műtőasszisztens alapbére bruttó 129 ezer, míg egy negyvenöt éves munkaviszonnyal rendelkező szakápolóé ennél mindössze 15 ezer forinttal több, bruttó 144 ezer forint.
Az egészségügyi béremelés kiharcolásában aktív szerepet vállaló érdekvédelmi és szakszervezetek képviselői mind egyet is értettek azzal, hogy előbb korrigálni kell az „összecsúszott” bértáblát, és minden további lépést arra kell alapozni. Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport oldalán közzétett bejegyzések szerint azonban sokan enyhén szólva is kevésnek tartják az elért eredményeket, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke, Dénes Tamás lapunk kérdésére egyenesen nevetségesnek minősítette azt, remélve, hogy a megállapodást még korrigálják.
A Reszasz szerint a kórházak gazdasági-műszaki személyzetének is részesülnie kell béremelésben, mert nélkülük nem működtethetők az intézmények. Ma a kórházakban mintegy 25 ezer informatikus, pénzügyes, kontroller, HR-es, karbantartó, adminisztrátor és egyéb szakember segíti a háttérben a betegellátást, az ő fizetésüket 2012-ben és 2013-ban sem emelték, ezért ezt a Magyar Kórházszövetség is sürgetőnek tartja. Antal Gabriella, a szervezet elnökségi tagja lapunknak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a kórházvezetőknek már most fejtörést okoz, hogy a tervezett új finanszírozási rendszerben még nem látható, milyen módon kapják majd meg az intézmények a béremelés fedezetét.
A kórházszövetség ezzel együtt is örömtelinek tartja a megállapodást, amelytől szerintük sem várható, hogy egy csapásra megoldja 25 év felhalmozódott problémáit. Mint Antal Gabriella jelezte, tovább kell tárgyalni a bérjellegű juttatásokról, a kafetériáról, ami egy ágazati kollektív szerződésbe foglalva tovább javíthatna az itt dolgozók anyagi helyzetén. Antal Gabriella hozzátette: nem csupán az ápolók, de a szakorvosok közötti bérfeszültség is enyhülhet a bérmegállapodással. Az elmúlt években kiharcolt béremelések miatt ugyanis a szakorvosjelöltek közül sokan többet kerestek, mint a tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkező szakorvos kollégáik, a bruttó 207 ezer forintos szakorvosbér-emeléssel azonban most korrigáltak ezen.
Mint emlékezetes, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is ezt nevezte meg az egyik fő célnak már a bértárgyalások elején. Magyarországon jelenleg átlagosan 510, Szlovákiában 570, Csehországban 730, Lengyelországban pedig 1150 euró az egészségügyi szakdolgozók havi keresete. Az orvosok pedig nálunk átlagosan mintegy 1000 eurót keresnek, Szlovákiában 1873, Csehországban 1450 Horvátországban 1444, Szlovéniában pedig akár 2700-3000 eurót is elérhet a nyolc órában, alkalmazottként dolgozó orvosok átlagos havi fizetése.