Az MME szóvivője ezt annak kapcsán mondta, hogy hétfőn egy minden bizonnyal mérgezés miatt elpusztult rétisast találtak Baranya megyében. A szakember rámutatott arra, hogy bár az év első néhány hetében országszerte legalább ötven védett ragadozó madarat mérgeztek meg, az elmúlt hónapokban nem értesült hasonló esetekről.
– A nagy mérgezési hullám 2005-ben indult el. A helyzet később olyan súlyossá vált, hogy még az Európai Unió is adott pénzt a megelőzésre. Két évvel ezelőtt már bizakodtunk, mert 2014-ben mindössze 15 védett madár pusztult el mérgezés miatt. Egy évvel később azonban már ismét megnőtt a szándékos ragadozómérgezések száma, amelyek következtében 61 védett madár pusztult el, köztük 5 fokozottan védett parlagi sas és 7 rétisas – jegyezte meg Orbán Zoltán.
A szakember kitért arra, hogy jellemzően két csoport áll a mérgezések hátterében. – A madarak részben amiatt pusztulnak el, hogy az agrárgazdálkodók a rókák és a kóbor kutyák ellen tesznek ki mérgezett tetemet, de azzal nem foglalkoznak, hogy a dögöt ragadozó madarak is megehetik. Előfordult olyan eset is, hogy egy gazda a galambjait a padlásról elhordó héját akarta megölni, de azt nem tudta, hogy ez a ragadozó madár nem eszik dögöt. Ellentétben a parlagi sassal, amelynek összes környékbeli egyede mérgezést szenvedett.
A többi hasonló eset a vadászokhoz kötődik, akik azért mérgezik a ragadozó madarakat, mert feltételezik, hogy azok miatt nincs elég apróvad. – Ezzel szemben ökológiai vizsgálatok igazolták, hogy a nyulak és fácánok eltűnésének hátterében szinte kizárólag a nagyüzemi agrárium áll, amely felszámolja az állatok élőhelyét – közölte Orbán Zoltán. A szakember kiemelte, az illegálisan használt, többségében betiltott agrárkemikáliák nem csak a madarakat vagy éppen szarvasokat és kutyákat ölik meg, de a mérgeknek emberek is áldozatul eshetnek, ha a kiszóródott anyag a szervezetünkbe kerül.