Betilthatják az önkényuralmi jelképek általános kereskedelmi célú felhasználását hazánkban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János kancelláriaminiszter országgyűlési képviselőként előterjesztett törvényjavaslata két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné mindazokra, akik horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet árusítanak. Vállalkozás esetén pedig bírságot róhatnak ki, amelynek összege az éves nettó árbevétel öt százaléka, de legalább 500 ezer, legfeljebb kétmilliárd forint lehet.
A kormánypárti politikusok a kezdeményezés általános indoklásában kiemelték, hogy a büntető törvénykönyv jelenleg is tiltja az önkényuralmi jelképek meghatározott formában történő használatát, azonban a kereskedelmük – amely a diktatúrák korábbi szimbólumrendszereinek egyfajta legitimációját jelenti – szabályozatlan, és ez szerintük nemkívánatos, sőt kifejezetten káros a kollektív társadalmi emlékezet szempontjából. Felidézték, hogy az önkényuralmi jelképekre vonatkozóan nincs egységes európai joggyakorlat. Az unió legtöbb tagállamában csak a nemzetiszocialista jelképek tiltottak, míg hazánk mellett Lettországban, Litvániában és Csehországban a kommunizmuséi is.
Ezt az állapotot konzerválta 2005-ben az Európai Bizottság, amely elvetette a kommunista jelképek használatának általános betiltására vonatkozó kezdeményezést. Érdemes megemlíteni, hogy a tilalom továbbra sem vonatkozna az ismeretterjesztő, oktatási, valamint tudományos célú felhasználásra, illetve hogy a tiltás alól egyedi döntéssel a kormány felmentést adhat, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az önkényuralmi jelkép használatához különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik, és a jelkép használatától való tartózkodás súlyos és aránytalan érdeksérelmet jelent számára. Semjén Zsolt és Lázár János tervezete azt is kimondja, hogy nem minősül különös méltánylást érdemlő magánérdeknek és nem jogosít az aránytalan érdeksérelemre történő hivatkozásra pusztán az a tény, hogy egy kérelmező önkényuralmi jelképet is tartalmazó védjegy jogosultja. Az előterjesztők végül leszögezték: az intézkedést nem tartják eltúlzottnak, ugyanis a jogszabály mindössze azt követelné meg, hogy az önkényuralmi jelképet valamilyen módon eltüntesse a felhasználó a kereskedelmi forgalomból, azaz nem magát a terméket vagy szolgáltatást kell kivezetni.