A Fidesz a 2002-es választási kampány előtt állt elő a 2012-es nyári olimpiai játékok megpályázásának ötletével. Az olimpiarendezés gondolata annyira népszerű volt politikai oldalaktól függetlenül a 2002-es választást megelőzően, hogy Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester, Kovács László akkori MSZP-elnök és a kormányfőjelölt Medgyessy Péter is azonnal üdvözölte és támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és népszavazás kiírásával erősítették volna meg a pályázati szándékot. A szocialisták lelkesedése az ötkarikás játékokért a választási győzelmük után azonnal elmúlt.
„A Magyar Szocialista Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje felkéri az MSZP tagjait, szavazóit és szimpatizánsait, hogy aláírásukkal támogassák a budapesti olimpia megrendezésére vonatkozó kezdeményezést.” – Kovács László és Medgyessy Péter (2002. január 17.)
A következő országgyűlési választás előtt, 2005-ben bontott zászlót a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) azzal a céllal, hogy Budapest minél hamarabb olimpiát rendezhessen. Ez a kezdeményezés tartósabbnak bizonyult a pillanatnyi pártpolitikai érdekeknél. Az MSZP–SZDSZ-es többségű Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18-án „a frakciók egyhangú szavazatával” elfogadta a BOM által kezdeményezett, 2020-as olimpia rendezésére vonatkozó pályázat-előkészítési törvény tervezetét, és azt az Országgyűlésnek továbbították.
„A 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezése nem kényszer: óriási kiugrási lehetőség lehet ez az országnak.” (…) „Ezért fogjuk javasolni azt, hogy a főváros támogassa a törvénytervezetet, ezért készítettük elő a BOM-mal együtt annak a szövegét.” – Demszky Gábor (2008. december 18.)
Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester 2009. augusztus 27-én Bajnai Gordon akkori miniszterelnökhöz fordult levélben, annak érdekében, hogy az Országgyűlés még az őszi ülésszak alatt napirendre tűzhesse az olimpiai törvény elfogadását. A liberális főpolgármester ezt megelőzően, július végén Pekingben tanulmányozta az ötkarikás játékokkal kapcsolatos tapasztalatokat.
„Az olimpia a leghatékonyabb országépítő és gazdaságélénkítő projekt, vagyis az európai uniós pénzek még sikeresebb lehívásának a motorja lehet.” – Demszky Gábor (2009. július 27.)
2014. decemberben és 2015. januárban, amikor először megfogalmazódott a 2024-es budapesti olimpia gondolata, az összes parlamenti párt támogatta az ügyet.
„Az olimpia Magyarországra hozatala egy olyan nemzeti ügy, mely átfogó társadalmi párbeszédet és így új minőséget hozhat a hazai közélet mindennapjaiba.” – Az MSZP Országos Központjának közleménye (2015. február 6.)
2015. májusban, a „Társadalmi párbeszéd az olimpiáért” elnevezésű program budapesti nyitórendezvényén az MSZP fővárosi szervezete azonnal a kezdeményezés mellé állt, immár sokadszorra. Kunhalmi Ágnes és Horváth Csaba a következő hetekben több fórumon is az olimpiarendezést méltatta.
„Én az MSZP budapesti elnökeként is azért támogatom ezt az ügyet, hogy ne utáljuk annyira egymást, hanem egy kicsit szeressük egymást.” – Kunhalmi Ágnes (2015. május 30.)
A budapesti MSZP-sek mellett Botka László, Szeged polgármestere, az MSZP választmányi elnöke is kiállt az olimpiarendezés mellett a Magyar Olimpiai Bizottság rendezvényén.
„A jelenlegi elképzelésnek külön erőssége, hogy Budapest mellett több vidéki város – köztük Szeged is – bekapcsolódhatna a versenyek rendezésébe, ezáltal az egész ország bekerülhet a gazdasági-infrastrukturális fejlődés mellett az olimpiai játékok hihetetlenül izgalmas légkörébe.” – Botka László (2015. június 25.)
A Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében és a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM.
„Én külön örömmel vettem ezt a napirendet, mint ahogy ez az álom már 2008 óta dédelgetett álom Budapest kebelén, a budapesti közgyűlés már 2008-ban hozott egy 2020-ra vonatkozó szándéknyilatkozatra egy javaslatot, és az, hogy talán ma már közelebb állunk a megvalósuláshoz, ez mindenképpen egy jó jel.” (…) „Álmodjunk közösen, ahogy eddig.” – Horváth Csaba (2015. június 23.)
Aztán egy héten belül, június 30-ra megfordult az MSZP véleménye, 2015. július 1-jén a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményében váratlannak és érthetetlennek nevezte, hogy az MSZP-frakció a korábbi pártnyilatkozatokkal ellentétben hétfői ülésén úgy döntött, nem támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére vonatkozó pályázati szándéknyilatkozatot.
„Nem lehet olimpia rendezéséről álmodozni – még tíz év távlatában sem – ott, ahol 4,2 millió szegény ember él.” – Gőgös Zoltán (2015. június 30.)
Az Országgyűlés néhány nappal később, 2015. július 6-án szavazott a budapesti olimpia támogatásáról. A baloldali pártok közül az LMP, a DK, az Együtt és a PM elutasították a tervezetet, a szocialisták pedig megosztottak voltak a kérdésben. Kétkulacsos politikát folytattak: a párt országos választmánya ugyan nem támogatta a budapesti eseményt, azonban a budapesti MSZP kiállt az olimpia mellett.
„Alapvetően egyetért a párt azzal, hogy valamikor rendezzen az ország olimpiát, csak a mostani fideszes javaslatot nem támogatja.” – Tóbiás József (2015. július 2.)
A baloldal tudathasadása a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, január 20-i ülésén is tetten érhető volt. Az ellenzéki polgármesterek nem szavazták meg az olimpiarendezést konzekvensen ellenző LMP-s Csárdi Antal javaslatát, hogy Budapest vonja vissza a főváros pályázatát. Az Együtt az eredményt követően el is ítélte a többi baloldali párt hozzáállását.