Különös összefogás érlelődik az ellenzéki pártok között. A Magyar Idők információi szerint az elmúlt időszakban az MSZP és a Jobbik egyes képviselői már több informális tárgyalást folytattak egymással a stratégia összehangolásáról, illetve a legfontosabb politikai kérdésekről. A közös jelöltek állítását, egy szivárványkoalíció lehetőségét mindkét fél határozottan elvetette, arra azonban láttak némi esélyt, hogy bizonyos körzetekben összezárjanak egy-egy független induló mögött úgy, mint tették azt idén, a szentendrei időközi választás alkalmával. Határozottan egyetértettek viszont az egymás ellen irányuló negatív kampány elvetésében – vagy legalábbis abban, hogy inkább a kormánypárti aspiránsokra zúdítanak majd össztüzet.
Ennek továbbgondolásaként a választókerületek oly módon történő felosztása sem tűnik elképzelhetetlennek, amely az esélyesebb ellenzéki indulóval szemben az esélytelenebb háttérbe húzódását kívánja. Ez sem lenne példa nélküli, hiszen a 2015-ös veszprémi időközi parlamenti választáson a Jobbik formálisan állított ugyan jelöltet, de a kampány meglehetősen „fékezett habzásúra” sikerült, és inkább irányult a Fidesz–KDNP és Némedi Lajos, mint a baloldal támogatását élvező Kész Zoltán ellen. Az utóbbi így mandátumhoz is jutott, a mára exjobbikos Varga-Damm Andreáról meg időközben kiderült, hogy jó kapcsolatot ápol az Orbán-kormány megbuktatására fölesküdött Simicska Lajossal. A Blikk le is fotózta kettejüket a veszprémi kézilabdacsapat egyik mérkőzésén. Mindez utalhat arra, hogy az ellenzéki pártok mellett a mögöttük álló erők sem tétlenkednek, sőt aktív szerepet vállalnak a sokak szemében vízválasztónak tűnő 2018-as választások előkészítésében.
Ebben kétségtelenül Soros Györgynek van a legnagyobb tapasztalata, aki 1994-ben a magyarországi alapítványához kötődő SZDSZ kampányát segítette, majd a liberális párt és az MSZP közötti koalíció létrejötténél is bábáskodott. Ezt a tőzsdespekuláns egy korabeli beszéde támasztja alá. Soros az USA kongresszusának külügyi albizottsága előtt tett hitet a magyarországi „reformkommunisták” mellett, akik szerinte – az SZDSZ-szel karöltve – az egyedüli biztosítékai voltak akkor annak, hogy az ország szekere visszatérjen a nyílt társadalom felé vezető irányba.
Ismert az is, hogy a tőzsdespekuláns 1998 és 2002 között fordult szembe végleg a Fidesszel. Mint arról tegnap beszámoltunk, Soros a magyarországi alapítványán keresztül súlyos milliókat fektetett a balliberálisok 2002-es kampányába. Támogatta az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézetet, a szabad demokratákkal szervezeti kapcsolatokat ápoló egyesületeket, és a Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett szárszói találkozókat. Emellett jelentős összegeket juttatott az Orbán Viktort lejáratni igyekvő cikkek és könyvek szerzőinek.
A Soros Alapítvány állt anyagilag 2002-ben az SZDSZ kampányában is segédkező Geszti Péter választásra buzdító országos plakátakciója mögött. Soroséktól kapott pénzből kampányolt 2002-ben a jobbközép polgármesterjelöltje ellen a Szegedért Egyesület, hozzájárulva Botka László győzelméhez.
Az ellenzéki pártokat kívülről segíthetik a Soros-hálózat szervezetei, amelyek megkísérelhetik a kormány ellen hangolni a közvéleményt. Látványos előjele ennek a polgári engedetlenségi kurzusok támogatása mellett, hogy a Soros Alapítvány kezdeményezésére a balliberális pártok bukott államfőjelöltje, Majtényi László által elnökölt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jelentősebb összeget kapott tavaly a milliárdos Nyílt Társadalom Intézetétől arra, hogy „folyamatosan napirenden tartsa az alkotmányosság ügyét, és gyakorlati lépésekkel is előmozdítsa az alkotmányos helyreállítás folyamatát”.
Konrád megbüntetné Magyarországot
A Soros György által támogatott Magyar Narancsnak adott interjút Konrád György, aki úgy véli: a Soros-kampány zsidózás. Kifejtette: „Itt a zsidókat szidják. Egy pillanat alatt, ösztönösen ez jut az eszükbe, mert tudják, milyen volt a stílusa, az apparátusa a háború előtti zsidóellenességnek. Senki nem gondolhatja, hogy a zsidók naiv módon nem veszik észre, hogy róluk van szó. Róluk van szó, nemcsak Sorosról, hanem különféle zsidókról.” Konrád arról is beszélt, hogy teljesen normálisnak tartaná, ha a lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Unió szankcionálná Magyarországot, pénzügyi büntetést kapnánk. (MI)