Úgy tűnik, némi zavart okozott szocialista berkekben, hogy a párt határozottan kiállt a paksi atomerőmű bővítése elleni LMP-s népszavazási kezdeményezés mellett. A beruházást eredetileg több MSZP-s országgyűlési képviselő támogatta – vagy legalábbis nem ellenezte. A paksi Heringes Anita például korábban csak a titkolózást és az átláthatóság hiányát kifogásolta, most azonban a sajtóosztályhoz irányított bennünket. Amikor azzal érveltünk, hogy a személyes véleményére vagyunk kíváncsiak, ő az elnökség döntéséhez kötötte a nyilatkozatát. Józsa István pedig, aki cégével tíz éven át milliárdos szerződések keretében dolgozott az atomerőműnek, néhány perc elteltével visszavonta, amit elmondott. Sajnos nem sikerült utolérnünk Harangozó Tamást, aki nemcsak szocialista honatya, hanem az atomerőművet üzemeltető zrt. egykori igazgatósági tagja is, és néhány éve még eszébe sem jutott népszavazást tartani a kérdésben, sőt kifejezetten sürgette a beruházást, és a késlekedése miatt bírálta a kormányt.
Fontos megjegyezni, hogy esetükben nem „önjáró” képviselőkről van szó: az Országgyűlés 2009-ben elsöprő többséggel (330 igen, tíz tartózkodás és hat nem) adta meg az elvi engedélyt a balliberális kormánynak a bővítés előkészítéséhez. Igen gombot nyomott akkor Botka László miniszterelnök-jelölt is, ezért némileg meglepő, hogy egy hete határozottan kijelentette: „Amint átvesszük a kormányzást, azonnal leállítjuk Paks 2-t.”
A szocialistáknak időközben piszkossá vált atomenergiából Medgyessy Péter volt miniszterelnök is hasznot húzott. Ő 1991-ben írt alá tanácsadói szerződést Pónya Józseffel, az erőmű akkori vezetőjével, 1997-ben pedig a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Altus-csoport egyik cégét, az Agora Marketing Kft.-t bízták meg hasonló feladattal.
Az LMP csütörtökön nyújtott be öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Irodához. Ezek egyike az atomerőművi áramtermelő-kapacitás korlátozását, három a teljes atomstopot, az ötödik pedig az orosz–magyar atomegyezmény felmondására irányul. Az Alapjogokért Központ szerint kicsi az esélye annak, hogy a testület bármelyiket jóváhagyja, mivel nemzetközi szerződést érintő kérdésben nem lehet népszavazást kiírni. Szél Bernadett, az ökopárt társelnöke ezzel összefüggésben azt mondta: ha az alaptörvény valóban nem engedi meg a referendum kiírását, akkor meg kell változtatni azt. Hadházy Ákos, az LMP másik vezetője ugyanott a bővítés költségeiről beszélt. Ungár Péter elnökségi tag pedig azt hangsúlyozta: Brüsszelben valószínűleg elbukik az utolsó, Pakssal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás is, amivel „nyilvánvalóvá válik, hogy vagy mi állítjuk meg ezt a beruházást, vagy senki”. Ismert, az Európai Bizottság tavaly megszüntette azt a kötelezettségszegési ügyet, amelyet a paksi projekt közbeszerzési kérdésében indított; azt állapította meg, hogy megfelelően járt el a magyar kormány.
A sajtótájékoztató után a Jobbik közleményben reagált a történtekre. Ebben az LMP kezdeményezését kamunak nevezték, és számon kérték a párton hazánk energiabiztonságának veszélyeztetését, a kormányt pedig azért bírálták, mert szerintük nem támogatja eléggé a megújuló energiaforrásokat. Ugyanakkor Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke az ATV-ben előbb kiállt az erőmű bővítése mellett. A műsorban később azt is mondta: „népszavazást kellene minden fontos társadalmi kérdésben, így Paks2 ügyében is kezdeményezni”.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője egy rendezvényen azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének a javításához az olcsó energiaárak is hozzátartoznak. – Az aláírásgyűjtés megkezdés előtt érdemes lenne megfontolni, hogy a versenyképességet javítani vagy rontani akarják – fűzte hozzá.
Az atomerőmű bővítéséről a csütörtöki Kormányinfón is szó esett, ahol Lázár János kijelentette: ma Magyarországon a kispártoknak van „egy láthatósági problémájuk”. – Ha ma lennének a választások, az LMP nem jutna be a parlamentbe, és nyilvánvalóan valami nagy dolgot kellene csinálniuk, hogy láthatóvá váljanak – mondta. Szerinte egyébként olyan ügyről van szó, amiről a nép már szavazott, méghozzá a 2014-es választáson, hiszen az LMP mindent megtett, hogy ez a beruházás legyen a legfontosabb döntési szempont. Leszögezte, hogy a paksi bővítésnél kevés átláthatóbb beruházása volt az államnak.