2017. augusztus 18., péntek, Ilona napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/elismer-es-kritizal-toosz-elnoke-1926013/

Elismer és kritizál a TÖOSZ elnöke

Az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el, de azt, ami a változtatások közül nem sikerült, korrigálni kell – jelentette ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere. Schmidt Jenő bírálta a túlzott centralizációt, szerinte egyes, önkormányzatoktól elvett feladatok idővel visszakerülnek a településekhez. Állítja: a hivatali dolgozók bérét januártól rendezik, és nem lesz még egy adósságkonszolidáció.

– Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár lapunknak májusban úgy fogalmazott: dolgoznak egy olyan megoldáson, amellyel azokat a településeket támogatnák, amelyek saját erőből nem tudják megemelni a köztisztviselők bérét. A tárgyalások tényét a szakszervezetek is megerősítették. Ön egyenesen kijelentette: januártól rendezik a kérdést. Lesz megállapodás?
– Biztos vagyok benne, hogy a tárgyalások folytatódnak, és megtalálják a megoldást. Lehet, hogy ez sokaknak furcsán hangzik, de nincs más lehetőség. A választásoknak nem lehet úgy nekifutni, hogy az államháztartásban dolgozóknak ennyire különböző a bérezésük. A kabinetnek a kormányhivatalok az édes gyermekei, s az ember is jobban szereti a sajátját, de attól még gondoskodik a neveltről is. A közigazgatásban sem tehetnek mást, egyben kell kezelniük a bérrendszert. Ezt a kormány is látja; a megállapodás esélyét növeli, hogy a Magyar Államkincstárral már megegyeztek a fizetések emeléséről.

– Mekkora összeget jelentene éves szinten a bérrendezés?
– Ha figyelembe vesszük az adóerő-képességet, azt, hogy a tehetős települések saját forrásból meg tudják oldani a fizetések emelését, akkor a bérrendezés évente 25-30 milliárd forinttal növelné a kiadásokat. Összesen körülbelül 20-21 ezer köztisztviselőről, közalkalmazottról van szó. A helyzet rendezése kormánydöntést igényel, bízom a kormányfő bölcsességében.

– Ha a bérrendezés nem akkora tétel, hogy megingassa az államháztartást, miért van az, hogy a döntést oly régóta nem hozták meg?
– Szerintem nem pénzügyi, hanem munkaszervezési kérdésről van szó. Még nincs tisztázva, hogy a kormányhivatalok mit vesznek át, és hogyan működik a rendszer, hiszen megállt a folyamat. Az önkormányzatoknál még vannak hatósági ügyek.

– Sokan évek óta arról beszélnek, hogy veszélyben az önkormányzatiság. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke többször nyilatkozta, hogy a kétezer alatti lélekszámú településeken a hagyományos választás is megszűnhet. Reálisak a félelmek?
– A magyar államot a települések alkotják, minden város és község egy önkormányzat, nélkülük az ország nem létezhet. Mindenhol van polgármester és képviselő-testület, és ez így is marad. Csak az lehet kérdés tárgya, hogy hol lesznek polgármesteri hivatalok, és azok mivel foglalkoznak majd. Egy biztos: közös hivatalokat csak néhány településsel lehet működtetni. Tizenöt község nem tartozhat egy jegyzőhöz, mert szinte mindennap mehetne testületi ülésekre. Ráadásul véleményem szerint több olyan feladat, amelyet elvettek az önkormányzatoktól, idővel vissza fog kerülni, mert csak helyben lehet átláthatóan elvégezni. Ilyen például a vízközmű-szolgáltatás, amelyeket most nagy monopóliumok végeznek.

– Amikor az önkormányzatokat konszolidálták, egyértelművé tették, hogy az adósság nem termelődhet újra. A kormány állítja: ezt sikerül elérni. Megerősíti ezt?
– A jogszabályi háttér egyértelműen körülhatárolja, hogy mely önkormányzat hogyan vehet fel hitelt vagy bocsáthat ki kötvényt. Ehhez ma már kormányengedély kell, s a kabinet akkor bólint rá a hitelkérelemre, ha látja, hogy azt az adott önkormányzat vissza is tudja fizetni. Még egy adósságrendezés nem lesz.

– Vannak, akik szerint az önkormányzatok után a cégeik adósságát is át kellene vállalni.
– Ezt nem szabad megtenni, nagyon helyes, hogy automatikusan nem vállalják át az önkormányzati cégek adósságát. Jellemzően ugyanis csak azok a közszolgáltatást végző társaságok adósodtak el, amelyeket arra használtak fel az önkormányzatok, hogy egyéb, nem kötelező feladatot is finanszíroztassanak velük. Ilyen például a sporttevékenység, a reprezentáció vagy akár más működési költségek. Az a cég, amelyik a feladatára összpontosítva gazdálkodott, többnyire nem került bajba.

Forrás: Teknős Miklós

A politikus úgy látja, nem jó a túlzott centralizáció

– A kormány a megyei jogú városoknál futó Modern városok program után a kisebb településeket is támogatni kívánja. Mit várnak ettől?
– Először is fontos megjegyezni: a Modern városok programnál elkövették azt a hibát, hogy a beruházások csak a települések határáig szólnak, pedig egy-egy megyeszékhely jóval nagyobb közösségre, vonzáskörzetre van hatással, és ezt a területet egy egységben kellett volna kezelni. Ami pedig a kistelepüléseket illeti, a községek nem igazán férnek hozzá az európai uniós támogatásokhoz, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy 2018. január elsejétől biztosítson egy 50 milliárd forintos hazai forrású fejlesztési csomagot az érintett önkormányzatoknak. Ez azért fontos, mert sok, helyben nagyon fontos kisebb beruházásra nincs uniós pályázat.

– Közben a fővárosra is ráférne még a fejlesztés.
– Budapesten is nagyon sok mindenre kellene forrás, főleg a tömegközlekedés van elmaradva. A 3-as metró problémája sem új keletű, a fejlesztés lassan ötvenéves, de az, hogy mostanáig nem tettek bele pénzt, nem a mostani kurzus bűne. Viszont most kell megoldani.

– Augusztus 30-án lesz az első bírósági tárgyalás abban a perben, amelyet a csömöri önkormányzat kezdeményezett a kényszerű iskolaátadással kapcsolatban. Mire számít?
– Nem tudom elképzelni, hogy a bíróság kimondja: törvénytelen volt az állami iskolaátvétel, mert erről a parlament is döntött. Feladatot vettek vissza, az ingatlan, a vagyon az önkormányzatnál maradt.

– Bár ön Tab fideszes polgármestere, mégis mindig kendőzetlenül elmondja a véleményét, olykor keményen kritizálja a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit. Ön a párt Hofi Gézája, szelep a rendszeren belül?
– Különleges helyzetben vagyok, mert fideszes polgármesterként egy olyan önkormányzati érdekképviseletet vezetek, amely 1700, nagyon sokféle települést fog össze. Ám úgy gondolom, sosem bírálok, csak elmondom, hogy mi jó vagy mi nem, és szerintem ez az ügyet szolgálja. Elképzelhető, hogy ez nem tetszik mindenkinek, de a Fideszen belül soha nem kaptam ezért bírálatot.

– Igaz, hogy személyes megbeszélést kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel?
– Valóban szeretnék a kormányfővel találkozni szeptember, október folyamán, hogy megvitathassuk a folyamatban levő ügyeket. Annál is inkább, mert teljesen érthetően a külpolitikai csatározások nagyon lekötik a miniszterelnök energiáit, és talán kevesebb figyelem jut itthon a végek gondjaira.

– Mindent egybevéve hogyan értékeli az önkormányzati rendszer átalakítását?
– Bárki bármit is mond, az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el. A szerteágazó feladatsort és a hozzá nem rendelt pénzügyeket valahogy össze kellett rendezni. Van, aki azt mondja, hogy ő másképp csinálta volna, csak éppen nem ő volt kormányrúdnál. Lényegesnek tartom azonban, hogy ha a változtatások közül valami nem sikerült, azt korrigálni kell. Ez kulcskérdés. A túlzott centralizáció nem jó.

Kiemelt

Ismét vádat emeltek Jakubinyi ellen

Arra próbálta rábírni Tanyi György védőjét, hogy az ügyvéd vegye rá a házi őrizetben lévő védencét: szökjön meg, és Pintér Sándor kapcsolatos dokumentumokat vigyen ki külföldre.

Poszt-trauma

Vágó: Császy és Tátrai is becsületes, derék ember

Nem baj, hogy a Kúria teljesen másképp döntött.

Simicska most szocialista érdek

Közellenség az MSZP-ért.

Kálmán Olga inkább Vonát védte, mint kolléganőjét

Jobbikost kérdeztek a Hír TV-ben, baj lett belőle.

Zászlóégetőkből uniós pecsétőrök

A Vona Gábor-féle cukipárt sokadik 180 fokos pálfordulása.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!