A Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat legitimitását, egyértelmű tehát, hogy a parlamentnek legitim célja, hogy ebben a kérdésben rendet tegyen – hangsúlyozta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a testület szerint is helyes cél, hogy a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek külföldi finanszírozását megismerhetővé teszi egy törvény, vagyis hogy „mindenkinek joga legyen megismerni, ki, mit, miért tesz és ki finanszírozza ezt”.
Jelezte, a kormány felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy készítse elő a tervezet módosítását.A kancelláriaminiszter több változást jelentett be, így azt, hogy három évről egy adóévre csökkentik azt az időszakot, amely alatt a civil szervezetekről lekerülhet a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címke, emellett 500 ezer forint felett kell majd beszámolni a külföldi támogatásról. Kikerül a tervezetből továbbá, hogy a külföldről támogatott szervezetnek közzé kell tennie a minősítést a honlapján, és fel kell azt tüntetni az általa kiadott sajtótermékekben, kiadványokban, szórólapokon.
Lázár János lapunk kérdésére elmondta, a tervek szerint Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára június végén fog tárgyalni a CEU ügyében New York állammal. Annak kapcsán, hogy a Fidesz azt javasolja, ne lehessen kampányon kívül politikai plakátokat kihelyezni, Lázár János azt mondta: erről alapvetően a politikai pártoknak kell konszenzusra jutniuk. Szerinte elsősorban átláthatóságra kell törekedni, de ha a pártok abban egyeznek meg, hogy a két kampány között ne legyenek „plakáthadjáratok”, a kormány alkalmazkodni fog ehhez.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket érintő törvénnyel összefüggésben leszögezte: a pedagógusok motivációként fogják fel az osztályzást, és a kedvezmények – mint például a felmentés óralátogatás és vizsgafeladatok teljesítése alól – megmaradnak a nehézségekkel küzdő gyerekeknek. A 4-es metró ügyében fizetendő büntetésről szólva közölte: a kormány a 60 milliárdos bírság csökkentését kéri, hiszen a visszaélések az előző kormányok alatt történtek, és a budapestiek nem tehetnek a bűncselekményekről. Arról is beszélt: a kormányban nincs egyetértés az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni védőoltás ingyenessé tételéről, a szakma feladata ebben állást foglalni.
Bizottsági vita a civiltörvényről
Éles vita mellett tárgyalta meg az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a civiltörvényhez, valamint az átlátható kampányfinanszírozást biztosító előterjesztésekhez benyújtott módosításokat. A kormány ugyan nem támogatta, a testület mégis zöld jelzést adott a nemzetiségek bizottsága által kezdeményezett változtatásnak, hogy arról a plenáris ülésen is szavazhassanak a képviselők. Utóbbi kezdeményezés – a sportszervezetek és a vallási szervezetek mellett – a nemzetiségieket is mentesítené a jogszabály hatálya alól.
Az átlátható kampányfinanszírozási javaslat esetében befogadták például az LMP-s Hadházy Ákos kezdeményezését, amely pontosítja a választási eljárást érintő módosításokat. Az MSZP és Jobbik képviselői azonban hangsúlyozták: az előterjesztés csökkenti a pártok közötti esélyegyenlőséget, ezért az szerintük elfogadhatatlan. Hadházy azt mondta: bár „a legmagasabb szintekről üzengetnek neki”, hogy fogadják el a törvényjavaslatot, de a változtatások „köszönő viszonyban sincsenek” az általuk kezdeményezettekkel.