Tízszer annyi menedékkérelmet adtak be az EU-n kívülről érkezett állampolgárok 2015-ben hazánkban, mint 2013-ban: 18 ezerrel szemben 177 ezret. Svédországban ugyanezen idő alatt megháromszorozódott, 55 ezerről 162 ezerre emelkedett, Ausztriában pedig ötszörösére nőtt a kérelmet benyújtók száma.
Németországban 126 ezerről 745 ezerre, Olaszországban hasonló mértékben, 123 ezerre gyarapodott a benyújtott kérelmek mennyisége három év alatt – derül ki a Népességtudományi Intézet hírlevelének legutóbbi számában közölt tanulmányból.
A szerző, Erát Dávid a menedékkérelmek trendje mellett a pozitívan elbírált kérelmek alakulását is elemezte a 2008 és 2016 közötti időszakban az Eurostat adatai alapján. A számokból jól látszik, hogy 2008 és 2016 között az Európai Unióban folyamatosan növekedett az EU-n kívülről érkezők által benyújtott menedékkérelmek száma: 2008-tól 2014-ig közel megháromszorozódott, 225 ezerről 626 ezer főre nőtt. A menekülthullám csúcsévében, 2015-ben ugrásszerűen nőtt 1,3 millióra, és egy évvel később is csak minimálisan mérséklődött.
Az Európai Unióban menedéket kérők 80 százaléka 35 éven aluli volt a vizsgált években, a 15 év alattiak aránya 20-30 százalék körül volt. A 2015-ös adatok alapján a legtöbben Szíriából, Afganisztánból, Irakból, Pakisztánból, Nigériából, Iránból és Eritreából jöttek.
Az EU egészét tekintve a több mint 1,1 millió elbírált menedékkérelem jelentős hányada, 61 százaléka pozitív elbírálás alá esett 2016-ban, amihez a fellebbezések utáni végső döntésekkel további 17 százalék támogató döntést kell még hozzávenni.
Az unió egészét nézve egy átfogó tendencia látható: 2008 és 2016 között a kérelmek egyre nagyobb arányát fogadták el első fokon. Az elsőfokú pozitív döntések aránya hazánkban a legkisebb, 8,4 százalék, amiben – emlékeztet a tanulmány – közrejátszik, hogy a kérelmezők zöme az eljárás vége előtt eltűnt. 2008-ban még a Magyarországon beadott menedékkérelmek 44 százaléka pozitív elbírálásban részesült.
Az adatok azt mutatják: azok kérelmét, akik valóban menekültek – például a polgárháború vagy az etnikai harcok miatt indulnak el Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból –, sokkal magasabb arányban fogadják be, szemben a gazdasági bevándorlókéval – például a Pakisztánból vagy Nigériából érkezőkével –, akiknek csak kevesebb mint ötöde részesül pozitív elbírálásban.
Háromféle státus
A menedékkérők hazánkban menekült, oltalmazott vagy befogadott státust kaphatnak. Míg a menekült és az oltalmazott státus a magyar állampolgárokéval közel megegyező jogokat biztosít, a befogadotti csupán a tartózkodást engedélyezi, egyéb jogokkal nem jár.