A tegnapi, az oktatás szabadságáért szervezett, politikamentesnek mondott tüntetésen a tiltakozók egyik szónoka felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János köztársasági elnököt, hogy március 23-án éjfélig kérjenek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázottaktól, különben jogszabálysértő sztrájkba kezdenek egy héttel később. Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója szerint a parlament megoszt és uszít, ahelyett, hogy segítene. – Nem lehet szó egyenlő felek közti tárgyalásról, amíg a tiltakozók közül bárkit kirúghatnak az állásából – hangsúlyozta. Azt is követelte a mintegy tízezer tüntető előtt, hogy szintén március 23-ig a kormány cserélje le a Köznevelési Kerekasztalt, és üljön le tárgyalni a Tanítanék Mozgalom képviselőivel, de ne az oktatásért felelős miniszter és az államtitkár vezesse a tárgyalásokat. Ha a követeléseiket nem teljesítik, akkor március 30-án egy órára, majd az azt követő hetekben egy-egy órával megnövelt időtartamra álljon le az élet Magyarországon, a tiltakozók nem fognak tanítani. Bár Törley Katalin, az egyik szervező többször is elmondta, hogy ők nem politikai megmozdulást szerveztek, és csak azt szeretnék, ha őket is meghallgatná az oktatásirányítás.
Mint arról már többször is írtunk, a kormány meghívta a tiltakozókat is a Köznevelési Kerekasztalra, de ők nem akarnak más szervezeteket is bevonni a tárgyalásokba. Törley hangsúlyozta, hogy tiszteletet várnak el a kormánytól. Kifejtette: nélküle nem megy, ha ő nem áll ki, akkor Pukli István, Pilz Olivér és más sem áll ki az igazáért. Pilz Olivér miskolci tanár felolvasta a Civil Közoktatási Platform 12 pontját, rövid kommentárokat fűzve hozzájuk. Arra kérte a tüntetőket, hogy minden egyes pontnál skandálják azt, hogy „Egyetértek!”, amit meg is tettek a téren állók. A jól ismert követelések között szerepelt az érettségivel kapcsolatos jogszabályváltozások és a szakképzés átalakításának leállítása, a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, tanulók megsegítése, a szabad tankönyvválasztás és a tanárok, diákok óraterhelésének csökkentése is. Az eseményen felszólalt a fekete ruhás ápolónőként elhíresült Sándor Mária is, aki szerint most a kockás ing, szalag vagy rongy a szabadság jelképe, utalva a tiltakozók által jelképpé emelt ruhadarabra. Azzal vádolta a Nemzeti Múzeum előtti megemlékezésen részt vevőket, hogy pénzért jelentek meg az eseményen, és ők nem tartoznak ehhez az országhoz, mert, mint fogalmazott, „Magyarország mi vagyunk”.
Békés Gáspár diákolimpikon is felszólalt az eseményen. Kijelentette: a kormány nem oszthatja fehér ingesekre és kockás ingesekre a társadalmat. Beszélt a szerinte megfélemlített tanárokról és az esélyegyenlőség szükségességéről is. Neubauer István szülő is a közoktatásban élők megfélemlítéséről és a kormány múltba néző oktatási szemléletéről, történelemhamisításról szónokolt, bár konkrétumokat, ahogy a többi felszólaló, ő sem említett. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint még sosem volt ennyire szegregált az oktatás, noha, mint azt már a Magyar Idők megírta, korábban százmilliós összeget kapott a kormánytól alapítványi iskolája számára. Kiemelte, hogy ő ateista, próbálja meggyőzni az egyházakat, hogy a szegényekkel foglalkozzanak. A keresztény szellemiségről előadott monológját hatalmas füttyszó kísérte. Beszédében előkerültek a stadionokra költött milliárdok is, illetve kijelentette, hogy a kerekasztalok az időhúzás és a csúsztatás eszközei. A szónokok szavaira válaszul rendszeresen zúgott a „Mocskos Fidesz!” és az „Orbán, takarodj!”.