A kétnapos rendezvényen a koncertek és kézműves foglalkozások mellett előadások, lelkigyakorlatok segítik az elmélyülést, ugyanakkor a szervezők hangsúlyozzák: a programokon nemcsak a hívő katolikusokat, hanem minden nyitott embert egyaránt szeretettel látnak. Az ateisták és a más felekezetekhez tartozók számára is érdekes lehet mondjuk Zacher Gábornak vagy Böjte Csabának a szülői szerepekről, a kábítószerekről, illetve az irgalmasságról szóló elmélkedése. Akárcsak az élő könyvtár, ahol a „könyvek” élő emberek, az olvasás pedig egy rövid beszélgetést jelent valakivel, akit a múltja, életpályája, hivatása, meggyőződése vagy vallása tehet érdekessé. A lelkiségi programok között találjuk például az imaösvényt.
A szervezők szerint ennek az a legfontosabb mondanivalója, hogy imádkozzunk, álljunk meg, csendesedjünk el, gondolkodjunk többet Isten igéjéről, és mindezt tegyük kicsit másként. Nem egy prédikációval, nem egy könyvvel a kezünkben, hanem egy úton haladva, saját tempóban. Mint ismert, a Szent Márton-évet a hagyomány szerint Pannóniából származó tours-i püspök születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg a katolikus egyház.
Szintén vasárnapig tart Budapesten a Föld sója – Közép-európai Keresztény Találkozó, amelynek csúcspontját alighanem a szombat esti szimbolikus gyertyaúsztatás jelenti: a biomécseseket a Kopaszi-gátnál bocsátják vízre. Előtte viszont fontos pódiumbeszélgetést folytat majd Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus tartományi püspök, a német protestáns egyház elnöke a reformáció és az egyházak jövőjéről.
Az idén tizedik alkalommal megrendezett ökumenikus találkozót először 1991-ben a kelet-németországi Görlitzben, legutóbb 2014-ben a lengyelországi Boroszlóban tartották meg. A csütörtökön ünnepi istentisztelettel kezdődött négynapos rendezvényre Erdélyből, Lengyelországból, Szlovákiából, Németországból, Csehországból, Romániából, Ausztriából, Ukrajnából, Finnországból, Oroszországból, Fehéroroszországból és Amerikából is érkeztek.