Hétfőn kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán az MSZP-s országgyűlési képviselő, Hiszékeny Dezső másodfokú pere. A vád szerint Hiszékeny még XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forintot kért egy ingatlan kedvező árú megvásárlásáért. A képviselőt első fokon bizonyítottság hiányában felmentették. A fellebbező ügyészség indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását, mivel álláspontjuk szerint a bíró a rendelkezésre álló bizonyítékokat hiányosan értékelte az eljárás során.
Január 23-án a Győri Ítélőtáblán kezdődik másodfokon a vörösiszapper, és várhatóan január 26-án hoznak ítéletet. A Veszprémi Törvényszék tavaly bűncselekmény hiányában mentette fel a 15 vádlottat első fokon egyebek mellett a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vádja alól. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap tíz ember halálát okozta, több mint kétszázan megsérültek. A fellebbező ügyészség szerint a bíróság téves következtetéseket vont le a bizonyítékokból.
Várhatóan ítéletet hirdetnek másodfokon január 27-én a Fővárosi Ítélőtáblán a 2006 őszi rendőri események kapcsán indult perben. Bene László volt országos és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt, valamint más rendőri vezetőket elöljárói intézkedés elmulasztásával vádol az ügyészség. Tavaly a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a vádlottak többségét felmentette, Gergényi Péter és a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka, Mittó Gábor megrovást kapott. Az ügyészség a felmentett vádlottak esetében a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását, a két elítélt vádlott esetében az ítélet súlyosbítását kérte.
Hagyóék ismét bíróságon
A BKV-perben tavaly a Kecskeméti Törvényszék hivatali visszaélés, valamint hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest volt szocialista főpolgármester-helyettesét. Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főpolgármester politikai főtanácsadóját felmentette a vád alól. Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója és utódja, Balogh Zsolt, Lelovics Ottó, Hagyó kabinetjének kommunikációs tanácsadója, Horváth Iván, Hagyó jogi tanácsadója, Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs igazgatója felfüggesztett börtönt kapott. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a két BKV-vezérigazgató, valamint más korábbi felső vezetők terhére a bűnösség szélesebb körben történő megállapításáért és a büntetés súlyosbításáért fellebbezett, míg Hagyó Miklós és öt vádlott-társával szemben a tényállás megalapozatlansága miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta a Szegedi Ítélőtáblának.
Még januárban dönthet a Fővárosi Ítélőtábla a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásával kapcsolatos ügyben az ismételt elsőfokú tárgyalásról, amire a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség tett indítványt fellebbezésében. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait. A vádhatóság szerint hazánknak több milliárd forint kára keletkezett az épület eladása miatt, amit a Gyurcsány-kormány idején az akkori nagykövet intézett, hűtlen kezelést elkövetve. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, illetve további három vádlott bűnpártolást követett el a vád szerint. A Budapest Környéki Törvényszék első fokon valamennyiüket felmentette bűncselekmény hiányában.
A Kúrián folytatódik idén a Sukoró-ügy, miután tavaly másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint Császy Zsoltot a Szegedi Ítélőtábla. A Szolnoki Törvényszék első fokon még különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletében mondta ki bűnösnek Tátrait, akinek bűnsegédje volt Császy, ezért Tátrait négy, Császyt három és fél év börtönre ítélte. Az ítélőtábla ítélete nem jogerős, mert az ügyészség azonnal fellebbezett.
A brókerbotrány ítéleteit súlyosbítanák
Tizennégy év után idén születhet másodfokú ítélet a K&H-brókerperben. 2015-ben Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt a Fővárosi Törvényszék. Fellebbezés folytán a Debreceni Ítélőtáblán bírálják el másodfokon az ügyet. Hat vádlott, köztük a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor esetében a felmentő ítélet jogerős lett. Kulcsár Attila ítéletét súlyosbítaná a vádhatóság. Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori vezérigazgatója, illetve Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese esetében a bűncselekmények téves minősítésének korrigálása, illetve súlyosbítás miatt fellebbeztek. Kerék Csaba három év kilenc hónap szabadságvesztést kapott – az ő büntetésének a súlyosbításáért is fellebbezett a vádhatóság.
Decemberben kezdődött perújítási eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Hunvald György ügyében. A volt VII. kerületi szocialista polgármestert, illetve Weinek Leonárdot, Zugló egykori szabad demokrata polgármesterét és társaikat hűtlen kezeléssel vádolták. A vád szerint túlságosan magas, havi 300-400 ezer forintos tanácsadói díjakat kötöttek ki a polgármesterek által jóváhagyott, javarészt szükségtelen szerződésekben, ám tényleges teljesítés alig volt. Az ügyben első- és másodfokon is bűncselekmény hiányában mentették fel a vádlottakat. A Legfőbb Ügyészség perújítást indítványozott.
Életfogytiglan kiszabását indítványozta Portik Tamás ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság egyesített ügyében. A napokban eldőlhet, hogy a fővárosban vagy Szegeden tárgyalják-e másodfokon az ügyet. Jozef Rohác Fenyő János 1998-as lelövése, valamint az 1998-as, négy halálos áldozattal járó Aranykéz utcai merénylet kivitelezése miatt életfogytiglant kapott első fokon. Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 év fegyházat kapott. Azért csak ennyit, mert a bíróság szerint nem bizonyított, hogy tudta volna, miként öli meg Rohác a célpontot, Boros Tamást. A vádhatóság fellebbezése alapján újra kell értékelni és el kell fogadni azon első fokon kizárt tanúvallomásokat, amelyek szerint Portik pontosan tudta, hogy mások is meghalhatnak a robbantás során.
Simon Gábor eltitkolt vagyona nyomában
Tavasszal hozhatnak első fokon ítéletet Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének perében. A vád szerint Simon 2008 és 2012 közt vagyonnyilatkozatában csak az országgyűlési képviselői és államtitkári jövedelmét tüntette fel, ám ez idő alatt Svájcban és Ausztriában nyitott bankszámláin több száz millió forintnyi, ismeretlen forrásból származó devizát helyezett el, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. Ezzel 120 millió forintnyi kárt okozott a költségvetésnek, amit az eljárás folyamán megtérített. A vád szerint Simon 2014-ben segítséget kért a később hirtelen elhunyt Welsz Tamástól, aki azt ígérte, mindent megtesz, hogy legalizálja a külföldön rejtegetett vagyont, emellett egy hamis bissau-guineai útlevelet is szerzett Simonnak.
A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik másodfokon az úgynevezett kémper. A Katonai Ügyészség Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH Galambost váltó főigazgatóját bűnpártolással, P. Lászlót, az ügyben felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben. Tavaly a megismételt elsőfokú eljárásban, nem jogerősen felmentette a vádlottakat a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, holott 2013-ban első fokon Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap végrehajtandó börtönt, Laborc egy év két év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, és csak P. Lászlót mentették fel.
Februárig meghosszabbította még decemberben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Mengyi Roland (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő és társai ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozást. Az ügy hat gyanúsítottja szabadlábon védekezik, és tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. A KNYF még október 10-én hallgatta ki gyanúsítottként Mengyi Rolandot, miután Polt Péter legfőbb ügyész javaslatára az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát.
Döntések várhatók az éjszakai élet uráról
Tavasszal elsőfokú ítélet várható a Vizoviczki László és társai ellen költségvetési csalás vádjával indult perben. A vád szerint Vizoviczki irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról csak ő dönthetett. A 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, illetve több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Ezek a diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. A vád szerint az államnak okozott kár 825 millió forint, ám két szakértő is 500 millió forintnál kevesebbet állapított meg. A kár mértéke befolyásolja az ítélet nagyságát. Vizoviczki másik pere Debrecenben, zárt ajtók mögött folyik. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatti ügyben huszonkét vádlottal, köztük magas rangú rendőrtisztekkel szemben indult eljárás. A bizonyítási eljárás még csak az első harmadában jár, ám feltehetően idén befejeződik. Ítélet várhatóan 2018-ban lesz.
Január 20-án lejár Kovács Béla kémkedési ügyében a nyomozási határidő, ám azt várhatóan meg fogják hosszabbítani. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az Európai Parlament (EP) jobbikos képviselője ellen, miután a politikus egy jelenleg is aktív, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került. A polgári elhárítás jelezte a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács konspiratív módon tart fent kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogat Moszkvába. A KNYF 2015. decemberben kémkedés gyanúsítottjaként hallgatta ki Kovácsot. Februárban az Európai Parlament jogi bizottsága Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérheti egy másik ügyében. A felfüggesztést Polt Péter legfőbb ügyész egy költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított eljárás miatt indítványozta tavaly.