Pongrátz Gergely-érdeméremmel tüntették ki Pesty Lászlót az 1956-osok Világszövetségének díjátadóján, amellyel elismerték az elmúlt harminc évben végzett munkáját, a magyar hagyományok és a magyarság megtartása érdekében kifejtett tevékenységét és a forradalom emlékének ápolását. Az ismert dokumentumfilmes lapunknak elmondta, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulása kereste meg a roma holokauszt megfilmesítésének ötletével.
– Elég nehéz volt a munka előkészítése, lévén, hogy az írásos dokumentumok a roma népességről igencsak hiányosak. Szemben a zsidó honfitársainkkal, akikről mint a polgári társadalom szerves részéről, megfelelő dokumentumok álltak rendelkezésünkre, a romákat vándorlásaik miatt nem könnyű nyomon követni. Gyakran a születő gyerekek sem voltak anyakönyvezve – emlékezett Pesty. Mint mondta, a roma holokauszt azonban kétségtelen tény, hiszen rengeteg dokumentum támasztja alá.
– A harmincas évek végén kezdték előkészíteni úgy, hogy a romákkal kapcsolatos hiányzó iratokat megpróbálták összegyűjteni. Akkoriban évente két alkalommal úgynevezett cigányrazziákat tartottak, változó eredménnyel. A negyvenes évek elején kezdődtek meg a deportálások, a romákat kezdetben a komáromi Csillag Erődbe vitték – fejtette ki Pesty László. Ott hoztak létre gyűjtőtábort, majd onnan Auschwitzba, Ravensbrückbe és Bergen-Belsenbe kerültek. A legtöbb dokumentum Auschwitzban áll rendelkezésre.
– Stábunkkal ottjártunkkor a kínzási sajátosságokra is fény derült: úgynevezett family lagerekben tartották őket, így a családok egyben maradtak. Joseph Mengele háromszáz orvoskollégájával hajtotta végre rajtuk embertelen kísérleteit, úgy tudjuk, hogy érdeklődésének középpontjában voltak a romák. Megpróbálta kideríteni, milyen genetikai okok magyarázzák, hogy vannak kék szemű cigányok, ennek érdekében a tőle ismert kegyetlenséggel járt el. Kivette a szemüket és kísérleteket végzett rajtuk. Emellett ikervizsgálatokra is sor került, továbbá lehűtéses kísérleteket is végeztek romákkal, utóbbit elsősorban katonai célból, hogy kiderüljön, a pilóták milyen hőmérsékletig tudnak életben maradni.
Míg a zsidók jele sárga csillag, a romáké barna, illetve fekete háromszög volt. Napestig sorolhatnám azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy Auschwitzban fogva tartottak, likvidáltak és dolgoztattak magyarországi és más kelet-európai romákat. Számukat nehéz megbecsülni. Ezeknek a töredék életeknek megyünk a nyomába és állítunk emléket filmünkben – ismertette alkotását a filmes.
A túlélési esélyekről annyit mondott, hogy ezerből nagyjából százan maradtak életben a megpróbáltatások után. Volt szelekció is: a munkaképes embereket elkülönítették, a betegeket, időseket gázkamrába küldték. Érdeklődésünkre, hogy miért vitatott, illetve kinek áll érdekében cáfolnia romák elhurcolásának tényét, Pesty a már említett anyakönyvi nyilvántartási hiányosságokkal is magyarázza a kétkedők felvetéseit.
– Úgy vélem, az itthon tapasztalható cigányellenesség megszüli a „nem is volt semmi bajuk velük a náciknak” álláspontot. Ettől eltekintve, mivel a zsidó honfitársainkat ért kínzásokat többen relativizálni akarják, azt azonban letagadni nem lehet, kialakul az a nézőpont, hogy akkor próbáljuk meg cáfolni a cigányság tömeges kiirtásának tényét. A Töredék életek című munkában történészek és levéltárosok, túlélők vagy azok leszármazottai szólalnak meg. Auschwitzban és a jeruzsálemi Jad Vasem intézetben is jártak, ahonnan újabb dokumentumok bukkantak elő ezekről a sorsokról. A filmet november 21-én, kedden a Horánszky utca 13. szám alatt, délelőtt 11 órakor láthatja először a közönség.
A filmet a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Szerencsejáték Zrt , és a támogatta.