– Nem dőlhet hátra a fotelben az, akit felvettek az egyetemre vagy főiskolára, mert érdemes azon is gondolkozniuk a diákoknak, hogy dolgozzanak-e valamit a tanulás mellett – mondta lapunknak Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése kapcsán. A szakértő szerint a munkaerőpiacon egyértelműen előnyt élvez az, aki az iskolából kikerülve már bír némi munkatapasztalattal. – Arról már nem is beszélve, hogy a tudás mellett különböző kompetenciákat, képességeket is mérnek akkor, amikor felvételiztetnek a cégek, ezeket iskola melletti munkával jelentősen fejleszteni lehet – magyarázta. Kérdésünkre, milyen munkára gondol, elmondta, hogy tulajdonképpen bármilyen munka alkalmas a munkatapasztalat megszerzésére.
– Akit nem vettek fel az egyetemre, annak sem érdemes elvesztegetnie egy évet – hangsúlyozta. Ha nyelvet tanul, vagy valamilyen szakmát adó OKJ-s tanfolyamot végez el a diák, mielőtt újra felvételizne, akkor hasznosan töltötte az idejét a szakértő szerint. Ráadásul közben még az is kiderülhet, hogy azért nem vették fel, mert rosszul választott – tette hozzá. Joó Zsuzsanna beszélt arról is, hogy téves sztereotípia, hogy a diákokat csak az érdekli, hogy sok pénzt keressenek. Elmondása szerint persze népszerűek a mérnök és informatikus szakok, de az is tény, hogy egyre többen választják hivatásuknak a tanári pályát. Arra a felvetésre, hogy mennyit ér egy diploma, a szakértő hangsúlyozta, hogy azt minden esetben a munkaerőpiaci kereslet határozza meg.
– Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt – jelentette be Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Közlése szerint állami ösztöndíjas formában csaknem 56 ezren, önköltséges formában majdnem 17 ezren tanulhatnak majd. Alapképzésben csaknem 48 ezer diák, osztatlan képzésben több mint hétezer tanuló, mesterképzésben majdnem 12 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre csaknem hatezren kerültek be, nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn pedig több mint 20 ezren tanulhatnak.
Az összes jelentkező közül az első helyre 51 százalék nyert felvételt, és a jelentkezők 68,8 százaléka került be valamely felsőoktatási intézménybe. Alap- és osztatlan képzésben gazdaságtudományi karokra 17,1, műszaki területre 15,4, pedagógusképzésre 13 százalék nyert felvételt, amelyet az informatikus-, a bölcsész-, az orvosi és a jogi képzés követ.
A legtöbb jelentkezőt mérnökinformatikus képzésekre vették fel, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus és az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító szak. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, míg a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés. Horváth Zita a duális képzésről elmondta: idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Szavai szerint nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára életszerűsége miatt, ugyanis a képzés fele általában gyakorlat.